A három európai bukó közül hazánkban a legritkább, de minden évben megfigyelik magányos egyedeit vagy kisebb csapatait. Szeptemberben már megjelenhet hazai vizeinken, előfordul, hogy nálunk is telel át. Európai állománya stabil, a hazánkban telelő és az átvonuló példányok mennyisége nem jelentős a faj egésze szempontjából, ennek ellenére jogi védelme indokolt. Főleg a tengerpartok mentén telel, kevés egyede jut el a szárazföld belsejébe, azok is főleg a nagyobb folyók, tavak mentén tartózkodnak.

Élőhelye, költése:

Eurázsia és Észak-Amerika tundráin költ, vízhez közel fészkel, lehetőség szerint rejtetten, de rokonaitól eltérően nem odúlakó. Sziklák üregeibe, bokrok alá rakja 7-14 tojását, melyek hőszigeteléséről kitépett pehelytollaival gondoskodik. A kotlási idő 26-35 nap, a kicsik kikelése után a tojó további két hónapig gondoskodik róluk. Kisebb halakat fog a víz alatt, körülbelül 20 cm nagyságig. Emellett vízirovarokat, rákokat is zsákmányol.