Békászó sas

Leírás és életmód

Közepes méretű, sötét színű sas. A hazánkban költő párok száma lassan csökken. A fészkelésre alkalmas erdők védelmével, a fészkek zavartalanságának biztosításával, valamint tipikus táplálkozóhelyeinek megfelelő hasznosításával a hazai állomány remélhetőleg stabilizálható. Vonuló madár, a telet Afrika Szaharán túli részén tölti. A magyarországi költőpárok leginkább március és szeptember között tartózkodnak nálunk, vonuláskor a tőlünk északra költő egyedeket is meg lehet figyelni. Az európai madarak jelentős része a Boszporusznál hagyja el Európát, rendkívül látványos jelenség az egy nap alatt átvonuló akár több ezer sas.


Élőhelye, költése:

Európai elterjedésű faj, az állomány zöme a földrész középső részén él, de Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Iránban is fészkel. Keleten a fekete sas helyettesíti. Magyarországon főleg a középhegységi, dombsági erdőkben fészkel. Kedvező számára a mozaikos élőhely, ha a nagy kiterjedésű, zavartalan erdőhöz viszonylag közeli nyílt, nedves vadászterületeket talál. Fészke a többi sashoz hasonló, több évig használja, a tatarozás következtében hatalmas is lehet. A fészekanyag száraz ág, de rendszeresen díszíti leveles gallyakkal is. Általában két tojást tojik, az első lerakása után már megkezdi a kotlást, ami körülbelül negyven nap. Amennyiben mindkét tojás termékeny, a két fióka közötti néhány nap korkülönbség jelentős méretbeli különbséget eredményez. A hazánkban is fészkelő madarak közül a békászó sasnál a legerőteljesebb a fiókakori káinizmus. Az idősebb, erősebb fióka elnyomja és megöli testvérét. Mivel ez az inger csak pelyhes korban lép fel, a természetvédelmi szakemberek időnként megmentenek egy-egy fiókát. A békászó sas nevével ellentétben nem csak kétéltűekkel táplálkozik, különböző rágcsálókat, egyéb gerinceseket, sőt rovarokat is fogyaszt.



Elterjedés és állományváltozás

Hazai előfordulás

 

 

Madárgyűrűzési adatok

 

 

 

 

Média