A Bolgár Madárvédelmi Egyesület (BSPB), a BirdLife International bulgáriai tagszervezete, 2009-ben indított el egy nagyszabású ragadozómadár-védelmi programot elsősorban a világszerte veszélyeztetett parlagi sas és kerecsensólyom bulgáriai megőrzése céljából. A balkán-félszigeti országban mindössze mintegy 20-25 pár parlagi sas, és maximum 1-2 pár kerecsensólyom költhet, azonban ez utóbbi faj költését a rendszeres megfigyelések ellenére már több évtizede nem sikerült bizonyítani. Az öt éves projektet az európai unió LIFE+ elnevezésű természetvédelmi kerete mintegy másfél millió euróval támogatja, és a végrehajtásban két bolgár partner mellett az angol (RSPB) és a magyar (MME) BirdLife tagszervezetek is részt vesznek.

A program keretében az érintett két faj minden eddiginél hatékonyabb állományfelmérése mellett számos teljesen újszerű védelmi akció kerül végrehajtásra a bakán-félszigeti országban. Így például 16 fiatal parlagi sast műholdas nyomkövetővel látnak el, hogy feltárják vándorlási szokásaikat és a rájuk leselkedő főbb veszélyforrásokat (az eddig megjelölt kilenc madár mozgása nyomon követhető a projekt honlapján). Több mint száz, magyar példa alapján készülő műfészek kerül kihelyezésre, hogy elősegítse a kerecsensólymok és parlagi sasok új területeken történő megtelepedését. Emellett a projekt keretében elkészül a két ragadozómadár-faj bulgáriai megőrzési terve, valamint madárbarát módon átalakításra kerülnek a rájuk nézve legveszélyesebb középfeszültségű elektromos oszlopok. A kulcsfontosságú fészkelő- és táplálkozó-területeken élőhely-kezelési tervekkel és konkrét élőhely-fejlesztési beavatkozásokkal (pl. folyó menti erdők visszatelepítése, legeltetés felélesztése) próbálják meg a projekt résztvevői visszafordítani az élőhelyek leromlását. A legjelentősebb és egyben legveszélyeztetettebb területek egy része megvásárlásra is kerül a bolgár partnerek által, így biztosítva lesz ezen élőhelyek hosszú távú, természetvédelmi célú fenntartása.

Megfigyelésen (Fotó: Horváth Márton)

Az MME szakemberei elsősorban a középfeszültségű oszlopok madárbarát átalakításában, műfészkek kihelyezésében, a potenciális fészkelőterületek monitorozásában és a madarak műholdas nyomkövetésében segítik a bolgár kollégákat az elmúlt évtizedekben szerzett hazai tapasztalatok alapján. A legutóbbi áprilisi látogatás során az MME bemutatta a hazai madárvédelmi tapasztalatokat és megoldási lehetőségeket a projekt területén működő bolgár áramszolgáltató vállalat (EVN Bulgaria) képviselőinek, és a megbeszélés során megkezdődött a bolgár oszloptípusok madárbarát átalakítási megoldásainak kidolgozása. Emellett a magyar szakemberek négy műfészket helyeztek ki potenciális parlagisas-élőhelyeken, valamint megtalálták az egyik projekt keretében jelölt műholdas-jeladós parlagi sas tetemét Törökország európai részén.

A bolgár LIFE+ projekttel párhuzamosan a BSPB és az MME együttműködésbe kezdett a török BirdLife tagszervezettel is (Doga Dernegi), hogy a parlagi sas balkáni populációjával szoros kapcsolatban levő török állományok nagyságát, elterjedését és védelmi helyzetét is meg tudják becsülni. A bolgár szakemberek az ország európai területein, míg a magyar szakemberek három kisázsiai mintaterületen kezdtek állományfelmérésbe, mivel 2007-ig az egész ország területén csak 1-2 aktív parlagisas-territórium volt ismert, viszont eseti megfigyelési adatok alapján feltételezhető volt nagyobb populációk létezése. Az együttműködésnek köszönhetően az elmúlt két évben nagyságrenddel megnőtt a faj törökországi helyzetéről rendelkezésre álló információnk, hiszen az európai oldalon már 26, az anatóliai mintaterületeken pedig már 20 aktív parlagisas-territóriumot sikerült felfedezni. A magyar szakemberek az elmúlt két évben közel 500 fokozottan védett ragadozómadár megfigyelést rögzítettek, amelyek közül a 180 parlagi sasra vonatkozó adat több, mint a Doga Dernegi által vezetett török Madár Adatbankban (Kus Bank) jegyzett összes korábbi kisázsiai megfigyelése a fajnak.
 A teljes parlagisas-állományt mindkét török területen az eddig felfedezett párok számának két-háromszorosára becslik a szakemberek, így már most bebizonyosodott, hogy a bolgár populáció sorsa nagyban függ a tőle a jóval nagyobb török állományok helyzetétől. A két ország parlagisas-állományának aktív kapcsolatát a jelenleg folyó genetikai vizsgálatok is igazolni látszanak, valamint a projekt első évében műholdas jeladóval Bulgáriában megjelölt fiatal sasok is bebizonyították a török területek fontosságát, hiszen túlnyomó részt trákiai és anatóliai élőhelyekre vándoroltak.