Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, melyet fel kell oldani. Az év madarának csak olyan fajt választunk, melynek folyamatos védelmében egyesületünk tevőlegesen részt is vesz.

Reméljük, a jövő évre ajánlott három fajról összeállított rövid ismertetők elolvasása után sokan szavaznak 2013. év madaráról!

Erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly – a többi bagolyhoz hasonlóan – ragadozó, táplálékának túlnyomó többségét kisrágcsálók teszik ki, melyeket éjszaka zsákmányol (Fotók: Molnár Zoltán és Bajor Zoltán).

Fészket nem épít, ezért szaporodásához nélkülözhetetlen más madarak, elsősorban a: szarka, a vetési és dolmányos varjú, valamint a 2012-es év madara, az egerészölyv jelenléte, ugyanis elsősorban ezek elhagyott fészkeiben költ, bár ezek hiányában fák nagyméretű korhadt odúiba, ághajlataiba is beköltözik, de volt már rá példa, hogy balkonládában fészkelt. Védelmét elősegíti, hogy mesterséges fészektálcákat, vércse költőládákat (gyakorlatilag nagyméretű "C" odúkat) is elfoglal.

Ágvillában fészkelő erdei fülesbagoly Rákóczifalva központjában (Fotók: Orbán Zoltán).

Leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfajunk. Közismertségét két viselkedési sajátosságának köszönheti: egyrészt fészkelő fajként a településeinket, a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította, másrészt akár több tucat példányból álló áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok,  utcai fasorok, parkok fáira, ahol a lakosság jól megfigyelheti a nappal pihenő madarakat.