2012.05.19
Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály

Kuszma egy budapesti iskolában




Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az idén első alkalommal választotta meg az "Év hüllőjét", amely a lábatlan gyík - népies nevén a kuszma - lett. A program keretében több iskolában tartanak bemutatókat, hogy megismertessék a gyerekekkel ezt a végtelenül szelíd, de sokszor veszélyes kígyónak vélt állatot.


Első alkalommal a Budapest XVI. kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola 4. a osztályában jártak. A XVI. a főváros egyik legzöldebb kerülete, kiterjedt kertvárosi övezettel és védett erdőkkel. Az itt elő lakosok gyakran találkozhatnak lábatlan gyíkkal.




Kovács Tibor, a szakosztály elnöke mutatta be a kuszmát a gyerekeknek





A gyerekek számos kérdést tettek fel a faj maximális életkoráról,
az utódlásról és a nemek közti különbségekről
(fotók: MME KHVSZ)


A lábatlan gyík (Anguis fragilis), egyike a kevésbé ismert hüllőfajoknak. Bár elsősorban hazánk domb- és hegyvidéki erdeiben fordul elő, az Alföld fás területeiről is vannak észlelések. A széles elterjedés ellenére - életmódjából fakadóan - viszonylag ritkán kerül szem elé.

A lábatlan gyík alfajait az elmúlt évek genetikai vizsgálatai alapján faji rangra emelték, így hazánkban jelenleg két lábatlangyík faj él. A Dunántúlon a közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis) és a Dunától keletre a kékpettyes lábatlangyík (Anguis colchica). A két faj olyan morfológiai bélyegek alapján különíthető el, mint például a test közepén lévő pikkelyek száma, a fejtetőn található pikkelyek elhelyezkedése, a fülnyílás mérete, vagy a hímek hátán található kék pettyek megléte/hiánya. Mivel a két faj a Duna mentén nagy valószínűséggel hibridizálódik egymással, ezek az amúgy is nehezen megállapítható bélyegek nem mindig nyújtanak megbízható módszert a fajszintű határozáshoz. A Magyar Természettudományi Múzeumban jelenleg is folyik a terepen gyűjtött szövetminták genetikai vizsgálata, amely hamarosan választ ad a két faj pontos elterjedésére és a hibridizáció kérdésére.




Lábatlan gyík (fotó: Halpern Bálint)


A városok növekedésével egyre gyakrabban áll elő az a helyzet, hogy a beépített lakóterület közvetlenül szomszédossá válik valamely erdővel. A lábatlan gyík főképp erdőszegélyeken él, és az efféle zónákban előszeretettel sütkérezik, emiatt gyakran téved a forgalmasabb utakra is. Budapest egyes kerületeiben a gázolások jelentős mértékűek lehetnek, amit csak figyelemfelhívással és óvatos vezetéssel lehet elkerülni. A lábatlan gyíkot a gyakorlatlan szem könnyen téveszti össze a kígyókkal. Sajnos a kígyók iránti ellenszenvet sok esetben ezek a teljesen ártalmatlan hüllők szenvedik meg, mikor a tájékozatlan emberek agyonverik őket.



1% az MME támogatására - www.mme.hu



Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!












MME KHVSZ