Erdei béka
Közepes termetű, karcsú, feltűnően hosszú lábú béka. A nőstények jellemzően 6-8 (maximum 9), a hímek 5-6 (maximum 8) cm hosszúra nőnek meg. Orra sokkal hegyesebb, mint a gyepi békáé. Hosszú hátsó lábait előrehajtva a sarokízület jócskán az orr elé kerül. Nyugalmi pózban hátsó lábainak sarokízületei a test mögött sokszor összeérnek, igen jellegzetes körvonalakat kölcsönözve az állatnak. Hátának színe világosbarna vagy drapp, rajta előfordulhatnak kisebb sötét foltok vagy márványozás, ez azonban sohasem jelentős. Legkontrasztosabb rajzolata a sötét kantár- és halántéksáv, ez rejti a dobhártyát, mely a gyepi békáénál kisebb, és közelebb helyezkedik el a szemhez. Hátsó lábain többnyire jól kivehető a kb. 10 sötét keresztsáv. Hasoldala fehéres, néha kissé rózsaszínes vagy sárgás beütéssel, a gyepi békával szemben egyszínű. A hát és a has színe között fokozatos az átmenet, az oldalakra szintén a szürkésbarnás, esetleg halványsárgás árnyalatok jellemzők. Tavasszal a hímek hüvelykvánkosa világos, a test színéhez hasonló árnyalatú, állaga gumiszerűen ruganyos. Ebihalaik farokzászlója magas, sokszor a hát hátsó kétharmadánál kezdődik, jellemzően kontrasztosan, sötéten foltozott. Az ebihalak ezenkívül magasabb, robusztus testükkel, aránylag rövidebb farkukkal különíthetők el a rokon fajok lárváitól.
Az erdei béka a valódibéka-félék (Ranidae) családjába tartozó faj. A Rana nembe sokan már csak a kifejlett korban szárazföldi életmódot folytató, holarktikus elterjedésű (eurázsiai és észak-amerikai) ún. barna- vagy bajszosbékákat sorolják. A korábban szintén Rana-ként rendszerezett zöld- vagy vízibékák átkerültek a Pelophylax DUBOIS, 1992 genuszba, de legalábbis szubgenuszszinten elkülönítik e fajokat. Az erdei béka legközelebbi rokonai a Pó vidékén honos olasz erdeibéka Rana latastei BOULENGER, 1879, valamint a Dél-Balkánon előforduló görög béka Rana graeca BOULENGER, 1891.
A másik két hazai barnabékával lehet összetéveszteni. A nálunk ritka gyepi békától kisebb mérete, hegyesebb orra, hosszabb hátsó lába, egyszínű hasa alapján lehet legjobban elkülöníteni. A mocsári béka kontrasztosabb színezetű: háta csíkos, testoldala sötéten foltozott, hátsó lába lényegesen rövidebb.
Hazai elterjedés: Hazánk területén az erdei béka gyakorinak számít (a leggyakoribb barnabékánk), a számára alkalmas élőhelyeken az egész ország területén jelen van.
Készült az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára beérkezett adatok felhasználásával.
Világelterjedés: Az erdei béka Spanyolország pireneusi részétől a Fekete-tenger kis-ázsiai partvidékéig fordul elő, megtalálható az egész Balkánon, valamint az Appennini-félszigeten Szicíliáig, észak felé csupán Dániáig és Svédország legdélebbi csücskéig hatol.
Erdei béka európai elterjedése. Készült az Európai Herpetológiai Atlasz honlapja alapján.