A magyarázatot két irányból is meg lehet közelíteni: a madarak számára a téli túlélés legfontosabb feladata megfelelő mennyiségű táplálék megtalálása és elfogyasztása a rövid nappali órákban, a madarakat etető madárbarátok pedig nemcsak segítni, de gyönyörködni is szeretnének a madarakban.

Amenyiben az etető üres, akkor könnyű dolgunk van, hiszen egy pillantás elég ahhoz, hogy máris nyúljunk a vödörért vagy egyéb magmerő ibrikért, és máris orvosoltuk a problémát. Nagy madárforgalmú etetőkön – legyenek ezek akár a talaj-, tálcás vagy önetetők –, ahova egyszerre akár 5–10 kg magot is kiszórunk, gyakori probléma, hogy első ránézésre felöltöttnek látszik a rendszer, a madarak mégis megfogyatkoznak, majd teljesen el is tűnnek.

Ha ilyenkor az ujjaink között átpergetjük a magot, meglepődve tapasztaljuk, hogy az eleség gyakorlatilag csak maghéjból áll. A szárnyas kosztosok pedig azért maradoztak el, mert a hasznosítható táplálék fogyatkozásával egyre több időt kellene ennek felkutatásával, a mag(héj)halom átforgatásával tölteniük. Minél szigorúbb a tél, a madarak annál előbb hagyják ott az ilyen etetőhelyeket. Ez tehát egy újabb oka az etetők madárforgalom-változásának, amiről itt olvashat részletesen >>

A nagy kérdés tehát annak eldöntése, hogy valójában van-e mag az etetőn vagy üres

maghéjakkal teli az etetőhely? Utóbbira utal, amikor az eleséghalom a fekete

csillogás helyett elkezd "világítani", amit az üres maghéjak fehér belseje

okoz. 4 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Ilyenkor érdemes alaposan felgereblyézni, akár összesöpörni a talajetetőt, mert ha

csak a hulladékra szórjuk a magot, akkor azt az enni érkező madarak gyorsan

összekeverik a maghéjjal, és máris a kiindulási problémánál találjuk

magunkat. 3 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A pótlásként kiszórt magot nem kell feltétlenül szétteríteni, ezt a madarak

úgyis gyorsan megteszik (Fotó: Orbán Zoltán).

Az etető kitakarítását követően el kell döntenünk, hogy mi legyen a maghéjhulladékkal? Mivel ez lebomló, szerves anyag, semmiképpen se dobjuk a szemetesbe, inkább szórjuk bokrok alá, ahol a talaj tápanyag-utánpótlását segíti.

Még jobb azonban, ha komposzt tetejére terítjük, itt ugyanis a madarak még át tudják

vizsgálni, különösen enyhébb téli napokon, amikor a jól feltöltött etetőn már

jóllaktak, és van idejük "pücskörészni". 3 fotó – katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán).

Amennyiben nemcsak a madarak segítése, hanem megfigyelésük, fotózásuk is a cél, a komposztálót érdemes úgy elhelyezni, hogy az ablakból is rálássunk. Ilyenkor az ablaklesünkből a komposztáló madárforgalmát is szemmel tudjuk tartani, és akár meg is örökíthetjük.

Ebben a fővárosi kertben a komposztáló az etető közvetlen közelében van,

így a madarak állandó látogatói, haszonélvezői a lebomló hulladéknak

(Fotó: Orbán Zoltán)