Kardoskúti kék vércsézés
A két héttel ezelőtti apaji terepi napot követően ezzel a beszámolónkkal a kékvércse-védelmi LIFE+ projekt központi kutatási területére, Kardoskút térségébe látogatunk.
A cél most is kettős volt. A fiókaszezon vége felé járva minél több mesterséges fészekládához visszatérve ellenőrizni a költési sikert és megjelölni a fiatal madarakat, miközben hasonló céllal felnőtt madarakat is próbáltunk befogni.
6 fotó a felnőttmadár-befogási próbálkozásainkról, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
A többszöri próbálkozás ellenére felnőtt madarat ma nem sikerült fognunk. Ennek legvalószínűbb oka (a gyakran erős szél mellett) az lehetett, hogy a felnőtt madarak a túlnyomórészt már kirepült fiókák etetésével voltak elfoglalva. Az ilyen nagy és már repülős fiatalokra sem a varjú, sem a bagoly nem jelent veszélyt, ezért az amúgy is nagyon leterhelt szülőknek sem idejük, sem energiájuk nem volt "műbalhék" indítására.
A ládatelepeken szerencsére kettős munka folyt, ezért a felnőtt madarak együttműködésének hiánya mellett is bőven volt mit nézni és tenni.
5 fotó a fiókák gyűrűzéséről, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
A terepi nap egyik legérdekesebb tapasztalata az volt, hogy még egyetlen kékvércse-telepen belül is milyen nagy életkorbeli különbségek tapasztalhatók az egyes fészekalja között.
Miközben a ládák többségéből már kirepültek a fiatalok, voltak olyanok, melyekben
akár ilyen, több héttel fiatalabb fiókákat találtunk.
Ez a jóval idősebb fióka viszont …
... már akár egy hét múlva is kirepülhet (Fotók: Orbán Zoltán).
Orbán Zoltán
A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.
A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic