Ezek a Kína, Mongólia és Oroszország határvidékén fészkelő kistestű sólymok vándorútjuk során ugyanis leghosszabb pihenőjüket, egy tekintélyes kitérőt téve, India észak-keleti csücskében tartják. A ragadozómadarak között ismert leghosszabb, mintegy 22 ezer kilométeres vándorutat bejáró amuri vércsék (ezek egyébként a mi kék vércséink legközelebbi rokonai) Dél-Afrikába tartó vonulásuk során, több mint két hetet töltenek a Himalája tövében megbújó „hét elfeledett nővér” néven ismert indiai államok, leginkább Nágaföld, Asszám és Manipur állam területén. Pihenőjük során feltöltik tartalékaikat az Indiai-óceánt átszelő több ezer kilométeres következő szakasz előtt.

Az itt megpihenő, és a mi kék vércséinkhez hasonlóan közös éjszakázóhelyeket használó madarak millióinak (!) pihenőhelyét veszélyeztető mészárlás megállítása érdekében és a védelmük fontosságát a helyiek körében megismertetni célzó tevékenység részeként 2013-ban hazai kutatók segítségével sikerült műholdas jeladóval felszerelni három amuri vércsét (a 2013-as út linkjei: 1., 2.).

A három madár közül a „Naga” nevet viselő hím a mai napig aktív és vándorútja folyamatosan nyomon követhető a jeladosmadarak.mme.hu oldalon, így szerencsére számos hírben számolhattunk be ezeknek a madaraknak az életéről (1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9.).

Az eredményes 2013-as küldetés sikeresen zárta le a madarak ezreinek esztelen pusztítása elleni éves kampányt és hívta fel nem csak a helyi lakosság, de egyben a nemzetközi közvélemény figyelmét is erre a kivételes természeti jelenségre és a gyülekezőhelyek védelmének jelentőségére.

A három megjelölt madár nyomon követése és három év sikeres adatgyűjtése, valamint több új amuri vércse éjszakázóhely megtalálása nyomán 2016-ban egy új, három éves kutatási program indul. Ennek keretében pedig, magyar részvétellel sor kerül a második közös nemzetközi expedícióra a faj védelmében.

A jelenlegi szakmai célkitűzés 5db, alig 5 grammos PTT típusú jeladó felszerelése (ilyeneket használunk a hazai Kékvércse-védelmi Program keretében is) Nágaföld állam területén 2016. október 25-november 10 között.

Támogatók:

• Az indiai kormány Környezetvédelmi, Erdészeti és Klímaváltozásért felelős Minisztériuma (MoEF & CC).
• Az indiai kormány Vadvilág Megőrzési Intézete (WII).
• Nágaföld Állam Erdészeti, Ökológiai, Környezetvédelmi és Vadvédelmi Szolgálata.
• A Bonni Egyezmény vonuló fajok megőrzéséért felelős titkársága (Coordinating Unit of the CMS Memorandum of Understanding on the Conservation of Migratory Birds of Prey - Raptors MoU).
• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Együttműködő partnerek:

• Az indiai kormány Környezetvédelmi, Erdészeti és Klímaváltozásért felelős Minisztériuma (MoEF & CC).
• Az indiai kormány Vadvilág Megőrzési Intézete (WII).
• Nágaföld Állam Erdészeti, Ökológiai, Környezetvédelmi és Vadvédelmi Szolgálata.
• Az indiai kormány MoEF & CC Nemzeti Tigris-védelmi Hatósága.
• A Bonni Egyezmény vonuló fajok megőrzéséért felelős titkársága (Coordinating Unit of the CMS Memorandum of Understanding on the Conservation of Migratory Birds of Prey - Raptors MoU).
• A bombayi Természettudományi Társaság, a BirdLife International helyi szervezete (BNHS).
• A BirdLife South Africa (BLSA) – a szervezet Dél-afrikai Köztársaságban dolgozó szakemberei és helyi aktív ragadozómadár-védelemmel foglalkozó szakértők.
• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
• Magyar Természettudományi Múzeum (MTM).

A vércsék afrikai telelőterületein gyakorlati fajvédelmi tevékenységekkel és folyamatos befogással/gyűrűzéssel foglalkozó, együttműködő szakemberek:

• Andre Botha (CMS/BidLife International – Endangered Wildlife Trust, Dél-afrikai Köztársaság).
• Rina Pretorius (BLSA, Dél-afrikai Köztársaság).
• Zephné és Herman Bernitz (Dél-afrikai Köztársaság).

Indiai házigazdáink, résztvevők és fő szervezők:

• Dr. V.B. Mathur és Dr. Suresh R. Kumar (a WII részéről).
• Zuthunglo Ezung (Nágaföld Állam Erdészeti, Ökológiai, Környezetvédelmi és Vadvédelmi Szolgálata részéről).
• Hemant Kmadi (az indiai kormány Környezetvédelmi, Erdészeti és Klímaváltozásért felelős Minisztériuma (MoEF & CC) Nemzeti Tigris-védelmi Hatósága részéről).
• Deepak Apte (a BNHS, a bombayi Természettudományi Társaság, a BirdLife India igazgatója).

Hazai delegált szakembereink:

• Borbáth Péter (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság [BNPI])
• Fehérvári Péter (Magyar Természettudományi Múzeum)
• Dr. Palatitz Péter (MME – Kékvércse-védelmi Munkacsoport)
• Solt Szabolcs (MME – Kékvércse-védelmi Munkacsoport)

Solt Szabolcs