A hermelin (Mustela erminea) egy menyétféle ragadozó. Bár az emberi településeket általában kerüli, így ritkán látható, hazánk egész területén elterjedt. Leggyakrabban vizes élőhelyek környékén találkozhatunk vele. Rendszerint alkonyatkor indul vadászni, főként kisebb rágcsálókat zsákmányol, de nyulak, madarak, vagy akár hüllők, rovarok és növényi táplálék is szerepelhetnek étlapján. Táplálékhiány esetén dögöt is fogyaszt. A hazánkban élő hermelinek testhossza (a farok nélkül) 20-30 centiméter körüli, a hímek nagyobbak, mint a nőstények.

A hermelin jellegzetes búvóhelyei odúk, sziklahasadékok (Fotó: Charlie Marshall)

A Magyarországtól északra élő hermelinek télen - farokvégük kivételével, mely egész évben fekete - fehérre vedlenek, míg nyári bundájuk hátukon barna, hasukon és mellükön fehér. Nálunk ez a színváltás nem történik meg minden egyednél, a tőlünk délre élő hermelinekre pedig egyáltalán nem jellemző. Látványos példája ez az élővilág klímához történő alkalmazkodásának, színezetük ugyanis az észrevétlen vadászatot és a nagyobb ragadozók előli  rejtőzködést segíti. Azokon a területeken, ahol a téli hótakaró már nem jellemző, a színváltás is hátrányossá válik.

Előfordul részleges átszíneződés is (Fotó: Fiona Paton)

Bár az őszi vedlés, fehérre színeződés képessége öröklött tulajdonság, annak elindításáért főként a nappalok rövidülése felelős, és minél hidegebb az időjárás, annál gyorsabban történik meg. Erről részletesebben erre a szövegre kattintva egy angol nyelvű tudományos közleményben olvashatsz.

Írta: Dr. Benedek Veronika