Erre példa az Európai Unióban 2010 januárja óta nem engedélyezett vegyszeres kullancsirtás. Az évtizedekig használt hatóanyagról a gyártónak ugyanis a megadott határidőig nem sikerült igazolnia a 2006-ban bevezetett, szigorúbb környezet- és humán egészségvédelmi előírásoknak megfelelést.   

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ezek a vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra, de az összes rovarra (például a virágokat beporzó méhekre és más fajokra), és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra kihatnak! Elkeserítően szemléletes példáját adják ennek a 2010-es év madarai – a fecskék –, melyek az ezredforduló első évtizedének végére átlagosan mintegy 50%-os állománycsökkenést szenvedtek el. Közülük a legnagyobbat (64%) a városlakó molnárfecskék, az ő esetükben az egyik gyanúsított éppen a táplálékállatok számát csökkentő szúnyogirtás.

Miért egyre fontosabb kérdés a szúnyogcsípés elleni védekezés?

Az embereket és állatokat egyaránt gyötrő szúnyogok elleni védekezés a klímaváltozással egyre fontosabb üggyé válik. Melegedő időjárásunk, a nyári ár- és belvizes időszakok gyakoribbá válása miatt új szúnyogfajok, és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv változatos nyavalyáit terjesztő szúnyogok a melegedő kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el:

• A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban.
• Az Olaszország és Albánia után Franciaországban is feltűnő, afrikai eredetű Chikungunya-lázat is terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) 2019-ig 19 európai országból mutatták ki.
• Európa mediterrán térségeiben is egyre gyakoribb a Dengue-, más néven csonttöréses láz.
• A maláriát alig néhány évtizede, 1959-ben számolták fel Magyarországon, de a kórokozót terjesztő maláriaszúnyog-fajok ma is élnek hazánkban. Ezek állománya azonban relatív alacsony, csak bizonyos fajaik embervér-kedvelők, és ami a legfontosabb, jelenleg nem hordozzák a váltólázat okozó Plasmodium nembe tartozó egysejtű kórokozót, ami 18 C° alatt nem szaporodóképes.
• Magyarországon is feltűnt a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő szívférgessége; Szeged térségének egyes részein a kutyaállomány fertőzöttsége már elérte a 10%-ot 2016-ra.