A farok szerepe azért sem tűnik fel, mert a harkályokat általában messziről és alulról látjuk, így nincs lehetőségünk az ilyen részleteket megfigyelni. A fák törzsén mozgó madarak látványa ráadásul annyira magától értetődő, megszokott dolog számukra, hogy ha mégis megfigyeljük őket, akkor is inkább a mozgalmasabb részükre, a kopácsoló fejükre és csőrükre, nem pedig a kéregre simuló farkukra koncentrálunk. Pedig (a lábakkal együtt) az is folyamatosan, még pihenés közben is dolgozik, legalább akkora munkát végezve, mint a csőr.

Mi is ez a munka? Alapvetően a többnyire függőleges törzseken felfelé haladó madártest hátradőlésének megakadályozása, ezáltal a lábak tehermentesítése, illetve az előrehaladáshoz stabil támaszték, elrugaszkodási pont biztosítása.

 Balkáni fakopáncs hím a megszokott harkálypózban

(Fotó: Orbán Zoltán)

 

A Madárbarát kert program egyik remek sajátossága, hogy az ennek keretében alkalmazott eszközöknek és módszereknek köszönhetően a madarak nem csak közel jönnek hozzánk, de a megszokottól eltérően velük egy szintből és akár felülről is megfigyelhetjük őket.

A sokak által kedvelt és látni vágyott kéreglakó fajok esetében összetett megoldást használhatunk, harkálykertet is kialakíthatunk. Télen, amikor az egész évben működő itató mellett etetünk is, a harkályfák közé könnyűszerrel építhetünk egy olyan deszkaplatót, ami az etetőt és az itatót látogató összes madarat védi a macskáktól, még éjjel is, ha bagolyetető egérvár funkcióval is ellátjuk a magaslati etető- és itatóhelyet. Más megközelítésben – az itató- és etetőplató jó megoldás macskás helyen történő madárbarát kertészkedéshez.

Harkályfák közé épített, full extrás itató- és etetőplató télen – 9  fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán)

 

A madarak téli kedvencének számító cinkegolyó hagyományos, függesztett kihelyezés esetén nem vagy csak alig hozzáférhető táplálék a harkályok számára. Ha azonban van egy ilyen etetőplatónk, akkor ezen újszerű módon használhatjuk az ár/érték arányban legjobb, fél kilogrammos óriás cinkegolyót is.

Ehhez egy megfelelő hosszúságú, vékony facsavart kell alulról felfelé áteresztenünk

a deszkaplatón, amire csavarva az óriás cinkegolyó stabilan rögzítve szolgál

táplálékul a madaraknak – 8 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Az így rögzített óriás cinkegolyó ideális táplálkozóhely a harkályok számára is, nekünk pedig remek lehetőség, hogy ritka jó módon megfigyelhessük, mennyire erős és mire való a harkályok (a következő fotókon nagy fakopáncs) farka.

A farktollak csévéje (gerince) olyan erős, hogy ilyen lapos szögű terhelés esetén

sem törik meg – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

A támasztásban nem csak a cséve, de a végükön nyílhegyszerűen elkeskenyedő

és rendkívül merev tollzászlók is részt vesznek. Ezért képes a harkály akár

függőlegesen, a farka hegyén pipiskedve is állni – 3 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán)

Ezt a terhelést más fajok farka (a képen széncinegéé) is elbírhatja, de csak

alkalmilag és rövid ideig (Fotó: Orbán Zoltán)

Ez a kék cinege csak látszólag támaszkodik a farkán (mivel az a legkisebb

mértékben sem hajlik meg), a teljes testsúlyát a cinkegolyóba

kapaszkodó lábak tarják – 2 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán)

Igazság szerint specializálódott életmódjuk, a kéregbe kapaszkodó ívelt karmaik miatt

a harkályoknak a normális, sík felületen álldogálás jelent kihívást – 2 fotó, katt a

képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Ezért ha csak tehetik, a lábaikkal kapaszkodva és a farkukkal támaszkodva

helyezkednek el. Még akkor is, ha ez ilyen akrobatikusnak tűnő pozíciókat

eredményez – 5 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Ezen a képen jól megfigyelhető a fakopáncsok bonyolult, maszkszerű hátoldali

foltozottsága, melynek egyik lehetséges szerepéről itt olvashat >>