Ez a letöltésszám a mai világban nem számít nagynak. Humoros vagy éppen katasztrofális, állatokat és gyerekeket bemutató, zenészek, üstökösként feltűnő web-celebek és egyéb ma "menő" felvételek esetében nem ritka, hogy ezt jóval meghaladó letöltést kap egy-egy videó órák, napok alatt.

Figyelembe véve azonban, hogy a madárvédelem, a természetmegfigyelés ehhez képest sokkal inkább rétegérdeklődésnek számít, illetve azt, hogy az MME YouTube csatornája egy alig több mint tízmillió ember által értett és beszélt, magyar nyelvű honlaphoz kapcsolódik (a letöltések 90%-a Magyarországról és a környező országokból, illetve 60%-ban honlapoldalakba beágyazott tartalomként történt), ez az eredmény már sokkal figyelemreméltóbb. Ezért köszönet mindazoknak, akik eddig, és  remélhetőleg ezt követően is megtisztelték, megtisztelik az MME YouTube csatornáját!

 

Az indulás

Az 1974-ben alakult MME egyik legfontosabb célcsoportja mindig is laikus, tehát nem madártani szakember, a téma iránt viszont nyitott lakosság volt. A hatékony természetvédelemben mind fontosabbá váló társadalmasítási igénnyel párhuzamosan – amiben az MME mindig is úttörő szerepet játszott Kelet-Közép-Európában – ez a célcsoportválasztás, a lakossággal folytatott párbeszéd, az emberek bevonása és igényeinek kiszolgálása még fontosabbá vált. 

Ezt felismerve alakult meg az Egyesület fővárosi Központi Irodájában öt főállású munkatárssal a társadalmi kapcsolatok osztály 2006 őszén. Egyik első és legfontosabb feladatunkat a lakossági madárvédelmi kommunikáció elindítása jelentette. Ennek legnagyobb akadálya egy saját működtetésű, a kollégák számára adminisztrátori hozzáférést biztosító honlap hiánya volt. Éppen ezért a kommunikációs váltást a médián keresztül indítottuk el. Az addigi faj- és területvédelemre koncentráló, természetvédelmi szakmai kommunikáció-központúság helyett egyre nagyobb arányban kezdtünk el az emberek mindennapi életéhez kapcsolódó madaras közleményeket is kiadni. Mint kiderült, ez azért bizonyult jó ötlenek, mert a madártannal kapcsolatban az újságírók és a televíziós szerkesztők is a lakossághoz hasonló érdeklődést mutattak, jól fogadták és egyre gyakrabban beszámoltak híreinkről, mind gyakoribbá váltak a munkatársainkkal készített riportok.

Ennek fényében még sürgetőbbé vált egy jól működő honlap elindítása, ami több éves előkészítést követően 2009. szeptember elején meg is valósult. Ekkor fogalmazódott meg az a honlap kommunikációs alapelv (amit azután a nyomtatott anyagaink kapcsán is elkezdtünk alkalmazni), hogy a hírfolyam cikkeiben, illetve a bővebb tartalmú menüpontokban a képek és a szöveg aránya lehetőleg legalább 50-50% legyen, illetve inkább a vizuális tartalom irányába tolódjon el.

Az MME 2009 szeptembere és 2014 márciusa között működött honlapja – 3 fotó,

katt a képre (Forrás: mme.hu)

 

És itt ütköztünk a következő, a legnagyobb akadályba – sem az MME, sem a természetfotósok adatbázisában nem voltak megfelelő képek! Érthető módon mindenki a "nagy" fajokat: a sasokat, az ékszerként csillogó jégmadarat, az uhut akarta megörökíteni, ezért alig-alig tudtunk egy-egy jó képet összeszedni olyan közönséges fajokról, mint a fekete rigó, a széncinege, illetve a mezei és a házi veréb. Arról nem is beszélve, hogy hiányoztak a jó mesterségesodú-, madáretető-, madarakat megfigyelő emberekről készült képsorozatok, és még sorolhatnánk a meg nem örökített témák sorát.

Sajnos az MME költségvetése sem akkor, sem ezt követően nem tette lehetővé a szükséges szintet elérő minőségű, több millió forintos fotófelszerelés beszerzését. Itt segítettek (és segítenek mai is) sokan a hazai madárfotósok közül, illetve az, hogy a Madárbarát kert program vezetője több körben olyan fényképezőgépeket (majd GoPro kamerát és vadkamerát) vásárolt magának, amivel a fotók mellett 2010 őszétől már HD minőségű videókat is rögzíteni lehetett.  

Ezzel a felszereléssel 385 db HD minőségű videó (az összes felvétel 84%-a) és 300

tematikus mappába közel 40.000 fotó, ezek alapján pedig 320-nál több  honlapcikk

és 113 -menüpont készült napjainkig. Ráadásul jelentős részük ebből a fővárosi
ablaklesből, ami úgy volt lehetséges, hogy a madárbarát berendezések

elhelyezkedése évről évre megújult – 32 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán).