Most induló, többrészes cikksorozatunkban a Madárbarát kert program kevésbé ismert vagy új fejlesztésű, az ismeretterjesztést, a szabadidő-eltöltést, a szakköri és környezeti nevelési tematikákat is segítő megoldásaiba szeretnénk bepillantást adni kedvcsinálóként. 

 

Farakás-reneszánsz

A fatüzelés a Föld jelentős területén, a sarkvidékek és a mérsékelt öv mellett a mediterrán és trópusi hegyvidékeken is a legelterjedtebb fűtési és főzési mód volt évezredeken keresztül, és sok helyen még ma is az. A tűzifát az emberek többnyire a jól ismert farakásokban tárolták, amiket a lakot területekre velünk együtt beköltöző állatok el is foglaltak, megtanultak kihasználni.

A tűzifarakások egy-egy településen is sok-sok száz négyzetméternyi életteret

jelentettek állatok sokaságának (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A fatüzelés megszűnésével a lakott területekről sajnos eltűnőben vannak vagy már el is tűntek azok a farakások, melyek egyedülállóan gazdag és változatos állatvilágnak jelentettek folyamatos vagy ideiglenes élő-, búvó- és szaporodóhelyet. Ezzel pedig jelentősen elszegényedik a környezetünk.

Ezért ha van rá lehetőségünk, a körülöttünk élő rendkívül izgalmas viselkedésű aprónép segítésére és a magunk szórakoztatására létesítsünk természetvédelmi farakást ott is, ahol már nem fával tüzelünk, vagy aktívan használt tűzifarakásunk egy részét alakítsuk át ilyenné.

Megépítése nem bonyolult és elkészültét követően további munka nélkül is több évtizedig, évről évre egyre jobb hatékonysággal működik.

 

Hogyan építsük meg?

A természetvédelmi farakás mindenekelőtt öreg farakás, melynek rönkjeit évtizedekig vagy soha nem bolygatjuk. Fontos szempont az is, hogy ezt lehetőleg minél több fafaj közepesen vastag, 40-60 cm hosszú, egész (nem hasított), kérges kuglijai és rönkjei alkossák. A természetvédelmi és bemutatási céllal készülő farakást legjobb a ház, az oktatóközpont legalább néhány órán keresztül napsütötte oldalára, méternyi magasságúra és legalább 3-5 m hosszúságúra megrakni úgy, hogy a farakásnak legalább egy része lehetőleg a talajon álljon (ha ez nem lehetséges, az sem baj). Ez segíti a békák számára kedvező párás mikroklíma kialakulását, a gyíkok tojásrakását és a farakásra felkúszó, valamint virágos-, fűszer- és gyógynövények ültetését.

A farakásban váltogassuk a rönkök és tuskók vastagságát, valamint ...

... ezek irányát és fafaját (Fotók: Orbán Zoltán).

 

BERENDEZÉS ÉS LAKÓK

Bár első ránézésre csak egy csomó farönk, a jól megrakott természetvédelmi farakás amúgy is sok állatot vonzó élőhelykínálata néhány környezetgazdagítási fogással még változatosabbá tehető.

Minél többféle növény található a farakás környezetében, annál színesebb

állatvilág érzi itt jól magát (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az egyik legjobb kiegészítő a falra kúszó növényzet, ami jelentősen növeli az élettér nagyságát, ráadásul kellően védett ökológiai folyosót is jelent az épület, a kert többi része felé.

A lombhullató vadszőlő ősszel csodálatos színeivel, télen a madaraknak élelmet kínáló

termésével is gazdagítja a természetvédelmi farakást – 12 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán).

A lágyszárú virágok (itt porcsinrózsa / kukacvirág) amellett, hogy szépek, méh- és

lepkelegelők is, melyek táplálékul – a farakással együtt menedékül – szolgálnak a

beporzást is végző rovaroknak, ezek pedig az olyan miniatűr ragadozóknak,

mint a gyíkok – 25 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ha van gondozást igénylő virágos növényünk, akkor talán kevésbé felejtjük el a locsolást, ami jótékonyan hat a természetvédelmi farakás környezetének féreg-, puhatestű- és kétéltűfaunájára is.

Természetvédelmi farakás locsolt előterének éjszakai  látogatója, a zöld varangy

– 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Egész évben, de különösen a nyári hőségben fontos kiegészítője a természetvédelmi farakásnak egy olyan kisméretű itatótálca (legjobb a műanyag virágalátét), amiből  biztonságban tudnak inni a kistestű lakók is.

Itató természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Most pedig lássuk a természetvédelmi farakás leggyakoribb funkcióit, állatcsoportjait vagy fajait, és az ezek megtelepedését lehetővé tevő további környezetgazdagítási lehetőségeket!

 

Gyíkvár

Rengeteg szűk, résszerű búvóhelyével a természetvédelmi farakás az egyik legideálisabb gyíkmenedék, ami kellő védelmet ad a településeken a madarak mellett a gyíkokra is a legnagyobb ragadozóveszélyt jelentő macskák ellen. Lakói ebből a hüllőcsoportból elsősorban a fali gyíkok lehetnek, melyek a leggyakoribb települési gyíkok.