A fagyroncsolás előnyei

A most ránk köszönő, akár 20 C°-ot is meghaladó melegedés azért is jelent nagy könnyebbséget a madaraknak, mert a hetekig kőkeményre fagyott alma és cinkegolyó ismét könnyebben hozzáférhetővé válik számukra.

A leghidegebb téli időszakban az alma, a vaj és a cinkegolyó is olyan keményre fagy, hogy a madarak többsége számára nemcsak nem éri meg ezekből  táplálkozni, de nem is képesek erre (Fotók: Orbán Zoltán).

Az erőteljes testfelépítésű és csőrű madarak (cinegék, verebek, rigók) természetesen a jéggé dermedt almát és cinkegolyót is meg tudnák "munkálni", ennek nagy munka- és energiaigénye miatt azonban alig vagy egyáltalán nem szánnak erre időt nagy mínuszok idején, ilyenkor inkább a fagyban is gyorsan és egyszerűen (azaz maximális hatékonysággal) hozzáférhető napraforgót és egyéb magvakat fogyasztják az etetőn.

A fekete rigó csőre nem alkalmas a napraforgó feltörésére, ezért ezt egészben nyeli le (Fotó: Orbán Zoltán).

Az alma esetében - amint azt a Madárbarát kert programban folyamatosan hangsúlyozzuk a téli madáretetés kapcsán - a madarak számára kimondottan előnyös a fagyás-felengedés-fagyás-felengedés periodikus váltakozása, mert ennek hatására a kemény gyümölcshús olyan állagú lesz, mintha megfőtt volna. Ez azért teszi az almát ilyen állapotában különösen vonzóvá a madarak - különösen az áttelelő rovarevő kisénekesek - számára, mert könnyebben és gyorsabban tudják fogyasztani.

A hetekig fagyott, majd felengedő alma olyan állagúvá válik, mintha megfőtt volna, ami könnyebb fogyaszthatóságot, nagy könnyebbséget jelent az etető madarai számára (Fotó: Orbán Zoltán).