Álom hava, fergeteg hava… Régi nevek köszönnek vissza, mikor utána nézünk, milyen időjárásra emlékezhetünk ezekben a hónapokban. A földhöz kötött életforma adja legszebb példáit és emlékeit, mi jellemző ilyenkor a természetre, az állatvilágra. Visszahúzódás, átállás a „takarékos üzemmódra”. Mi történik, ha hirtelen melegszik az idő, szélvihatok tépik a fákat, bokrokat, ónos eső esik vagy hetekig fagypont alatt van a hőmérséklet?


Az enyhébb napokon hallhatjuk, hogy vidáman énekelnek a madarak, hirtelen előbújnak a rovarok, s úgy tűnik, napokon belül rügyet bontanak a fák. A jelenség a mérsékelt éghajlati övben megszokott, a szélsőségek mértéke változott, ami több kutatás témáját is adhatja, s 1-2 évnél hosszabb távon válik majd láthatóvá, hatással van-e a telelő madarak szokásaira, változik, gazdagodik-e a telel fajok száma.

A zord, hosszan tartó hidegben a citromsármány is vendége lehet kertünknek. (Fotó: Lóki Csaba)

„Az énekesmadarak dala sem idegen ezektől a hónapoktól. Számos vonuló faj egyede foglal revírt vonulás közben és a telelő területen, amit az énekük is jelez. A nálunk maradó vagy hozzánk érkező fajok némelyikénél is megfigyelhető, hogy a téli zimankóban, általában szép, napos időben, elenged egy-egy strófát, „hangicsál” (ökörszem, vörösbegy, kék és széncinege, búbospacsirta, ritkábban feketerigó). Ez különösen akkor feltűnő, ha az adott fajból több egyed is hallótávolságban van, ilyenkor a rövidebb-hosszabb „énekpárbaj” a vízbe dobott kavics keltette hullámokhoz hasonlóan „kifelé” terjedve több madarat is éneklésre késztet. Ez tehát nem azt jelenti, hogy a madarak költeni kezdenek! Az élőlények biológiai órája, ami a szaporodást is vezérli, nem hőmérsékletfüggő; ezt alapvetően a nappalok és éjszakák hossza szabályozza. A hormonok kiválasztását a tavaszi nappalok hosszabbodása váltja ki.” – mondta Orbán Zoltán, az MME társadalmi kapcsolatok igazgatója és a Madárbarát kert program felelőse.


A téli rövid felmelegedési szakaszok, és az ekkor előbújó rovarvilág, természetes jelenséget jelentenek, és amíg ez nem szélsőséges, ez kevésbé befolyásolja a tavaszi táplálék mennyiséget, mivel a költeni kezdő rovarevők alapvetően nem a „felébredő” egyedeket fogyasztják, hanem a tavasztól kikelő új rovar generációkat.


Így most még nem kell aggódnunk, hogy a táplálékszerzés nehézségekbe ütközik az etetés folyamán. Érdekes kérdést vet fel azonban, hogy az évszakok váltása hamarabb következik be, fajok tűnnek el és vándorolnak új élőhelyre, s a rovarok fejlődési fázisai nem illeszkednek az etetési rendszerhez. Láthatunk példát erre a kakukkok életében, és a sarkvidéki madarak között is.

Ritkán látunk közép fakopáncsot az etetőkön, de a hosszan tartó fagyok alkalmával szívesen közelebb merészkedik, ha talál sózatlan szalonnát (Fotó: Orbán Zoltán).

A legtöbb, amit tehetünk, hogy továbbra is etetjük és itatjuk a madarakat. Az a táplálék, ami a felmelegedések alkalmával előkerül, nem elegendő az etetők körzetében nagyobb számban előforduló madarak számára. Az etetés aranyszabálya, hogy az első fagyoktól a fagyok tartós megszűnéséig, tehát március közepéig-végéig lehet és kell etetni; a néhány napos (esetleg hetes) télközi felmelegedés alatt se hagyjuk abba az etetők feltöltését!

     Téli madáretetés >>

     Etető készítés >>

     Itatók jégtelenítése >>

A felső kis képen széncinege látható (Fotó: Orbán Zoltán).

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!