Párba állt Dóra, a műholdas jeladóval felszerelt magyar kerecsensólyom. Elsőként erre a sólyomra tettek fel jeladót a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei még 2007 júniusában, a magyar-szlovák kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében, a szakemberek azóta nyomon követik mozgását. Párja szintén fiatal madár, erre utal, hogy egyik lábán úgynevezett PIT gyűrűt visel, amelynek használata szintén 2007-ben, az említett LIFE program keretében kezdődött meg.

Kerecsensólyom fészek fiókákkal Fotó: FHNPI

 
Hosszú idő telt el azóta, hogy a nyomkövető eszköz felkerült a madárra. Az eltelt két év alatt Dóra többnyire a Kárpát-medencében tartózkodott, csak a kirepülés utáni hónapokban tett két rövid látogatást délre (Bosznia-Hercegovinába és Romániába), illetve pár hétig volt Csehországban. Ideje nagy részét Szlovákia délnyugati részein és a Kisalföldön töltötte, váltogatva kedvenc helyeit.

2009 tavasza Győr-Sopron-Moson megyében érte Dórát, és mire egy ellenőrzés alkalmával a szakemberek szeme elé került, kiderült, hogy már javában kotlik a tojásokon egy, a MAVIR által a közelmúltban kihelyezett fészkelőtálcában. Dóra párja szintén a LIFE program során, valószínűleg 2007-ben, lett jelölve. Az egyik lábán viselt úgynevezett PIT-gyűrű utal erre, amelynek használata éppen a program első évében kezdődött. Azt még nem lehet tudni, hogy a hím honnan jött, de a remények szerint a PIT gyűrűnek köszönhetően erre is hamarosan fény derül.

Az újdonsült pár fiókái végül szerencsésen kikeltek, és így Dóra lett az első kerecsensólyom a világon, amelyet kirepüléstől az első sikeres fészkelésig nyomon követtek. A sikeres költés után a szakemberek eltávolítják majd az adót a madárról.

A kirepülés és a párba állás között eltelt időszak a legveszélyesebb minden ragadozó madárra nézve. A szakemberek számára ezért különösen értékesek a Dóra mozgásáról kapott információk. Elemzésük segít feltárni a veszélyeztető tényezőket, így hatékonyabb védelmi tervek dolgozhatók ki. Ennek érdekében, a LIFE program során összesen 46 nyomkövetőt szereltek fel a szakemberek kerecsensólymokra Magyarországon és Szlovákiában.

Kerecsensólyom fészek fiókákkal - a szülő eteti fiókáit Fotó: FHNPI

A felszerelt sólymok csodálatos tengeri átkelésekről (Montenegró-Líbia), messzi, pusztai kalandozásokról (orosz és kazah sztyeppek), elgondolkodtató tengerentúli „ingázásokról” (Magyarország-Szardínia-Ausztria-Olaszország) adtak számot. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a madarak más dimenzióban gondolkodnak a távolságról, és akár több ezer kilométerről is visszatalálnak kedvenc helyeikre. A sólymok nyomkövetése ugyanakkor megmutatta az emberi tudatlanság (lelövés) és felelőtlenség (áramütés) nagyon is valós fenyegetését.

A fajról és a programról további információkat a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon lehet találni, valamint ezen az oldalon lehet nyomon követni a jeladóval felszerelt madarak mozgását is.

 A kerecsensólymokról bővebben.