2020.02.11
Budapesti Helyi Csoport

Az év madara nyomában

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja az év madara kapcsán rendhagyó eseménnyel készült február 8-ra tagjainak és a madarak iránt érdeklődőknek egyaránt. Az erdei fülesbagoly talán legkönnyebben a téli időszakban figyelhető meg, mivel ekkor kisebb-nagyobb csoportokba verődve tölti a nappali időszakot, sok esetben településeink belterületén.

Ennek a jelenségnek az egyik legautentikusabb helyszíne Túrkeve. Ez a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisváros hazánk bagolyfővárosának tekinthető, ugyanis hagyományszerűen itt szokott egy helyen összegyűlni a legtöbb erdei fülesbagoly a hideg hónapok során. Olykor az 1000 példányt is elérheti az ide behúzódó baglyok létszáma. Helyi csoportunk úgy gondolta, hogy ennél jobb helyszínt keresve sem találhatnánk az év madarának bemutatásához.

Felhívásaink nyomán összesen 30-an gyűltek össze a túrkevei orvosi rendelő előtt, ami a fővárostól számított 170 km-es távolság tükrében igen szép létszámnak nevezhető!

Már a gyülekezési ponton várakozva sikerült találni néhány erdei fülesbaglyot, majd az utolsó érkezők és a rövid túraismertető után nekivágtunk a belváros „baglyos” területeinek. A Kálvin utcában a baglyokról ismertetőtáblát is találtunk, amely röviden összefoglalta a telelő madarakkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Az iskola és a templom tágabb környezetét végigjárva legalább 150-200 példányt sikerült megfigyelnünk, melyek között legnagyobb örömünkre egy fokozottan védett réti fülesbagoly is feltűnt. (Értesüléseink szerint telelő erdei fülesbaglyok száma túránk idejében 350-400 pd. körül mozgott a városban.)

A teleszkópos megfigyelések és a fotózás után még maradt időnk arra, hogy a várostól DK-re lévő mezőgazdasági és gyepes területeket is meglátogassuk. Ezen a részen tovább bővítettük baglyos listánkat: egy tehenészet mellett kuvikot láttunk, kicsit odébb pedig egy friss gyöngybagoly-pehelytollat is találtunk mely bizonyítja, hogy ez a faj is jelen van a területen. Rajtuk kívül egy öreg parlagi sast és két túzokot is láthattunk a távolban, valamint több gatyás ölyv, kékes rétihéja és vörös vércse is a távcsöveink elé került. A szélcsendes és verőfényes napsütéses időben közel 40 fajt figyelhettünk meg a nap folyamán.

A baglyokkal kapcsolatos információk közreadásáért ezúton fejezzük ki köszönetünket Kovács Ágnesnek, a városon kívüli terepi helyszínek megtalálásáért pedig Széll Antalnak és Pabar Zoltánnak.




A napsütéses időben nagyon jól sikerült megfigyelnünk a nappalozó erdei fülesbaglyokat (fotó: Bajor Zoltán)




A baglyok nemcsak örökzöldeken pihentek. Ezen a képen közel 20 madár rejtőzik (fotó: Ifj. Bebesi Zoltán)




A száraz termések között a madarak szinte észrevétlenek maradnak (fotó: Ifj. Bebesi Zoltán)




 A tradicionális nappalozóhelyek alatt a talajt vastagon fedik a bagolyköpetek




A túra egyik legnagyobb élményét egy réti fülesbagoly okozta, melyet kitűnően sikerült megfigyelnie mindenkinek (fotó: Bajor Zoltán)




Rövid túraismertető a megjelenteknek a találkozó helyszínén (fotó: Frekot Erika)





 Az ismertető során bemutatásra került a Fővárosi Állat- és Növénykert gondozásában frissen megjelent Baglyok c. könyv is. (fotó: Frekot Erika)




Az egyik megfigyelőhely közelében több bagolyköpetet is megvizsgáltunk, amelyekből rengeteg rágcsálócsont került elő (fotó: Frekot Erika)





 A város mellett lévő tehenészet bálarakásain kuvikot is sikerült megfigyelnünk (fotó: Frekot Erika)





 A tehenészet közelében talált gyöngybagoly-pehelytoll. Jellegzetessége a csúcsi végen található kis, fehér folt (fotó: Ifj. Bebesi Zoltán)