A természetvédelemről kialakult negatív kép és számos probléma fő okai alapvetően a természetvédelmi munka alulfinanszírozottsága, az ebből adódóan létszámhiány, a döntést segítő adatbázisok hiánya (folyamatosan frissített természeti értékleltár, alaptérképek és pl. a MEPAR), megalapozó gyakorlati kutatások hiánya.

Az MME véleménye szerint nem az a fő probléma a természetvédelmi hatékonyság vagy a jogállamiság szempontjából, hogy a nemzeti park igazgatóság hatóság és vagyonkezelő is volt egyben, mivel erre a világ számos országban van működő példa (pl. Lengyelország, Írország stb.), az viszont példátlan, hogy a védett területeknek csupán egyharmadán tulajdonosok az adott ország nemzeti parkjai, és emellett hatósági jogkörük sincs.

A legjelentősebb probléma azonban az, hogy a természetvédelmi hatósági ügyintézés az ügyfelek szemében átláthatatlan, kiszámíthatatlan folyamat. Nem csoda, hogy megrendült annak megalapozottságába vetett bizalom. A 2005. január elsején életbe lépett intézményi szabályozás az MME véleménye szerint csak tovább mélyíti a felsorolt problémákat, sőt felveti az alkotmányellenesség kérdését is. A Madártani Egyesület ezért a napokban alkotmánybírósági beadványt nyújtott be, az átszervezés jogi hátterének felülvizsgálatát kérve.

Az MME azonban nem csupán kritikát gyakorol, hanem partnerként kíván együttműködni a kormányzati szervekkel egy hatékony, és valóban ügyfélbarát természetvédelem kialakításának érdekében. Az MME éppen ezért, hamarosan társadalmi és szakmai egyeztető fórumokat indít, ahol felméri az egyes érdekcsoportok - gazdálkodók, természetvédelmi szakemberek, beruházók, földtulajdonosok - véleményét, megoldási javaslatokat dolgoz ki, melyet a döntéshozók rendelkezésére fog bocsátani. Az MME-t az egyeztetések lebonyolításban a Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálata segíti, de várjuk csatlakozó szervezetek jelentkezését, akik az egyeztetéseken részt kívánnak venni, a szervezést tudják segíteni, és annak eredményességében ők is érdekeltek!

Az MME egy hatékony, ügyfélbarát, és a vidékfejlesztési szempontokkal összehangolt természet- és tájvédelem mellett áll ki. Mindehhez olyan természetvédelmi intézményrendszert kíván, amely az alábbi feladatokat, valóban teljesíteni tudja:

• Átlátható, megalapozott, megfelelő jogi biztosítékokkal ellátott hatósági eljárásokon alapul;
  
  
• Hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez, oly módon, hogy megőrzi, illetve helyreállítja a vidéki táj változatosságát, sokszínűségét;
  
  
• Elősegíti a foglalkoztatottság megtartását, illetve javítását a hátrányos helyzetű régiókban;
  
  
• Alternatív jövedelemszerzési lehetőségeket kínál például a biotermékek előállítása, vagy a falusi turizmus területén.