A program kellemes időben, a szokásos vidám hangulatban, nyolc érdeklődő részvételével zajlott.

Gólyatöcs-les (Fotó: Balogh Katalin)

 

Az elmúlt években a szerencsi "cukorgyári ülepítő" tavak a kedvelt helyszíneink közé tartoztak a madármegfigyelő napok és madarak és fák napi rendezvények keretében.

A most meghirdetett túra során a vasútállomáshoz egészen közel található "cukorgyári hűtőtavakhoz" tettünk sétát - helyi aktív tagtársunk, Krusinszki Ferkó segítségével és közreműködésével -, aki szabadidejében rendszeresen bejárja és már nagyon jól ismeri a területet, így hetekkel a program előtt észlelte a gólyatöcsök érkezését.

Séta a hűtőtavakhoz (Fotó: Balogh Katalin)

 

A túránk során szerencsével jártunk, és a "hármas tavaknál" rögtön három gólyatöcsöt pillantottunk meg, amint a part mellett táplálék után keresgéltek. 

Gólyatöcsök a hűtőtavaknál (Fotók: Balogh Katalin)

Társaságukat élvezte egy billegetőcankó, majd egy erdei cankó is, így őket is sokáig megfigyelhettük, miközben a tó nyújtotta falatokon osztoztak.

A gólyatöcs hazánkban márciustól augusztusig, elsősorban sekély vízborítású helyeken figyelhető meg. Rendszeres fészkelő madár, a költő párok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően változik. Életmódja miatt a szikes tavakat kedveli, így ezek eltűnése, a klímaváltozás, az egyre szárazabb telek és tavaszok sajnos negatívan befolyásolják a költő párok számát. Állományukat a természetes szikes tavak védelmével, a vizes élőhelyek rekonstrukciójával tudnánk stabilizálni. A jelentősebb költőhelyek védelem alatt állnak, ezek megfelelő kezelésén múlik a faj hosszú távú jövője.

Gólyatöcs (Fotó: Székelyhidi Zoltán)

 

Ferkó összefoglalta észrevételeit a Szerencsen megjelenő gólyatöcsökkel kapcsolatban:

Március utolsó hétvégéjétől egészen május első feléig mindennapos látványnak számítottak a gólyatöcsök a mintegy 1,5 hektáros szerencsi volt cukorgyári hűtő-tavakon. Egyes napokon három különböző pár is mutatkozott és táplálkozott egyszerre a tavak partján. Április 23-án délután 15:11-kor párzást is regisztráltunk. Bármennyire is alkalmazkodóképes a faj, mégis rendkívül érzékeny a zavarásra, különösen akkor, ha az tartósan fennáll.  A feltételezhetően fészkelési szándékkal itt megtelepedő párok sikeres költésének esélyét évről-évre rontják az őket közvetlenül és gyakorlatilag folyamatosan érő, különböző antropogén hatások (fűnyírás, égetés, horgászati tevékenység a Szerencs-patakon, póráz nélküli kutyasétáltatás, stb.). Május második felétől már csak alkalmanként látunk egy-egy magányos madarat táplálkozni a tavakon és azok környékén.

 

Az alábbi videóban egy rövid összeállítást láthattok az elmúlt 2 hónap megfigyeléseiből: