A vetési varjak az 1980-as, 1990-es években drasztikus méreteket öltő (90%-os!) gyérítés eredményeként menekültek a lakott településekre, ahol viszonylagos kíméletet élveztek. A belterületen eleinte észrevétlen költőtelepek ellenben sok helyen hamarosan nagy fészektelepekké duzzadtak, s magukra haragították a helybélieket.

 

Vetési varjak Fotó: Palatitz Péter

 

A természetvédelmi szakemberek régóta keresik a megoldást a 2001 óta védett vetési varjú problémájának kíméletes, de mégis hosszú távon is hatékony kezelésére. Madárelterelő berendezésekkel igyekeznek a varjakat olyan alternatív élőhelyekre csalogatni, ahol már nem zavarják a városlakókat. Azonban rossz időzítéssel, meggondolatlan lépésekkel (például a fészkek leszedése, a fészektelep fáinak kivágása) csak a fészektelepek szétszóródását érjük el, s néhány éven belül újabb nagyobb telepek megjelenésére számíthatunk városszerte.


Most, március elején van itt az ideje a varjak „elterelését” célzó beavatkozásoknak; ez érzékeny időszak, amikor a varjak fészkeiket építik, tatarozzák. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy uniós támogatású LIFE Nature program keretében kidolgozott vetési varjú konfliktuskezelési terve számos megoldási javaslatot tartalmaz mind a településeket, mind a mezőgazdálkodókat érintő gondokra. A program nagy sikernek könyvelheti el azt a tényt, hogy ez ügyben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egységes álláspontot alakított ki – részben az MME javaslatai alapján –, melyet területi intézményei mostantól a gyakorlatban és a hatósági intézkedések foganatosítása terén is követnek.


A tervezett beavatkozásokat a természetvédelmi hatóságok minden esetben egyeztetik a helyi önkormányzattal a lakosság érdekeit szem előtt tartva, ismertetik a madarak elterelésére alkalmazható, illetve alkalmazni kívánt módszereket. Ilyen módszer lehet fészektelep létrejöttének ösztönzése műfészkek kihelyezésével arra alkalmas helyen, vagy korábban elhullott varjak kipreparált tetemének kihelyezése elriasztásul a nem kívánt fészkelő helyeken. A speciális fényvisszaverő lapkák, az ún. Firefly alkalmazása, amely irritálja a madarakat, rövid hatótávolságon, eszközönként mintegy 10-15 méteren belül lehet hatásos szer. Ezt a módszert más madárfajokon már sikerrel kipróbálták. Meg kell azonban említenünk, hogy a fenti és hasonló módszerek egyelőre csak ötletek, használatuk sikeréről – legalábbis a varjak esetében – gyakorlati tapasztalat nem áll rendelkezésünkre, nincs olyan módszer, amiről biztosan tudjuk, hogy működik.

 

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.