Madaraink tavaly, szeptember első hetében vágtak neki a több mint 7000 km-es útjuknak, melyet kisebb-nagyobb pihenők beiktatásával 3 hónap alatt tettek meg. Végleges telelőterületeikre, Namíbia és Botswana északi részére december elején érkeztek. Segítségükkel rengeteg hasznos információhoz jutunk a Kárpát-medence szalakóta állományának vonulását illetően. 

„Pétör” (piros) és „Csele” (sárga) telelőhelye.

Összehasonlításként érdemes megemlíteni egy  2011-2014 között lezajlott spanyol projektet, melynek során több szalakótát vizsgáltak jeladós nyomkövetők segítségével. A kutatás eredményeként kiderült, hogy a szalakóták őszi vonulása 1 hónappal hosszabb ideig tart, mint a tavaszi, mindössze körülbelül 2 hónapos út. A sietség legfőbb oka, hogy a madarak tavasszal gyorsan a költőterületeikre szeretnének jutni, elfoglalni revírjüket és megkezdeni a fiókanevelést.

„Pétör” már útnak indult, jelenleg Kongóban, a Tanganyika-tó partján tart pihenőt. 

„Pétör” (piros) megkezdte vonulását.

Tanganyika tó (Forrás: afrongosha.blogspot.hu).

Csele továbbra is Botswanában tartózkodik, kíváncsian várjuk mikor indul útnak. 

Jeladós szalakóta (Fotó: Tokody Béla).

Jeladós szalakótáink mindennapjai nyomon követhetőek a következő térképen: http://www.satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_219=219&check_217=217. 

Göcző Gabriella