Töltse le honlapunkról az adatlapot és az útmutatót!

A felmérésről röviden

• A felmérés során egy tetszőlegesen kiválasztott középfeszültségű vezetékszakasz oszlopait kell végigjárni, a vezeték mentén haladva. Próbáljuk meg azokat a vezeték szakaszokat ellenőrizni, aminek a közelében jelentősebb a madármozgás (pl. halastavak-, gyepterületek közelében). Fontos, hogy ne magas-feszültségű oszlopsort ellenőrizzünk (ezek azok a hatalmas, kettő-négy lábon álló fém óriások), hanem középfeszültségű vezetéket (általában 20 kV-os). Ennek oszlopai ~10 m magasak, leggyakrabban betonból, néha fából vagy fémből készülnek.
• Alaposan vizsgáljuk át az ellenőrzött oszlopok legalább 10 m-es körzetét.
• Ha van madártetem egy oszlop töve körül, határozzuk meg a fajt, írjuk le a maradvány állapotát (feltételezett korát), és vizsgáljuk meg, láthatóak-e az áramütés nyomai. Ezek égésnyomok, általában az elülső-alsó szárnyél(ek)en és/vagy a láb(ak)on. Áramütés nyomait csak friss áldozatokon lehet észlelni.
• Töltsük ki az adatlap megfelelő celláit, a lentebb részletezett módon.
• Ha oszlopoktól távolabb, a vezeték alatt találunk elhullott madarat, és áramütés nyomait nem lehet rajta felfedezni, akkor feltételezzük, hogy a madár vezetéknek ütközött. Ezt az adatlap megjegyzés rovatában tüntessük fel.
• Ha egy oszlop alatt nincs madártetem, húzzunk egy vonást a megfelelő oszlop-kategóriához az adatlapon (2. résznél) és haladjunk tovább. Az adatok összevethetősége érdekében fontos tudni az ellenőrzött oszlopok számát, méghozzá a főbb típusokat is megkülönböztetve.
• Lehetőség szerint a bejárt útvonalat térképen is jelöljük, melyet mellékeljünk a kitöltött adatlaphoz.
• Amennyiben lehetőségünk van, akkor egy-egy vezetékszakaszt évente több alkalommal is bejárhatunk, így rendszeres információink lesznek az egyes szakaszokról.
• Fényképek készítését külön megköszönjük!
• A program fő célja, hogy a különösen veszélyesnek tartott szakaszokon az oszlopokat felszereljék szigetelő papucsokkal, melyek által nagyrészt elkerülhetőek lennének az áramütések. Ezért fontos, hogy információink legyenek az oszlopokról. Ha egyes szakaszokon több alkalommal is gyűjtenénk információkat, akkor a változásokat is nyomon tudnánk követni!

Az adatlap kitöltése

1. ábra: Az adatlap 5 elkülöníthető részből áll, melyeket vastag piros vonalakkal és számokkal jelöltünk. Az alábbiakban ezekkel a számokkal hivatkozunk az egyes részekre. (Az adatlapon ezek az elkülönülő egységek, dupla vonalakból álló kerettel Ś vannak elválasztva egymástól.)

Az 1. rész kitöltése:

Ebben a részben kell az elpusztult madarak megtalálásának helyszínein lejegyezni a részleteket, a megfelelő mezők kitöltésével. Az első sorban meg kell adni az első oszlop helyét (ahol a felmérést elkezdtük), az utolsó sorban pedig az utolsó oszlop helyét (ahol befejeztük a felmérést). Ezek a sorok fogják megmutatni számunkra, hogy mely vezetékszakaszt ellenőrizte le a felmérő.
A további sorokba csak akkor kell beírni adatokat, ha találtunk olyan oszlopot, ahol voltak madártetemek! Reméljük, hogy kevés alkalommal kell majd ezeket a sorokat kitölteni!

• Település: ide írjuk, melyik település külterületén található az adott oszlop. Ha nem ismerjük biztosan a községhatár elhelyezkedését, akkor a legközelebbi település nevét tüntessük fel.
• GPS koordináták vagy dűlőnév: ha felmérő rendelkezik GPS-el (földrajzi helymeghatározó készülék), az oszlop koordinátáit írja ide WGS84 formátumban. (A GPS-ek alapállapotban általában ezt a térkép dátumot használják. Az északi szélességet és a keleti hosszúságot külön mezőbe írjuk!) Ha GPS nélkül végezzük a felmérést, akkor próbáljuk meg legalább a dűlőnevet megadni. A terület lehető legpontosabb, térképen is használt megnevezését írjuk ide. Ha ezt nem ismerjük, akkor próbáljuk meghatározni a területet a községre vonatkoztatott iránnyal és távolsággal. (Pl. a községtől 2km-re ÉK-re.)
• Oszlop azonosító száma: az oszlopon, általában fejmagasságban egy festett sorszám olvasható, bár nagyon gyakran hiányzik. Ha nincs sorszám, de a szomszédos oszlopon van, írjuk le a szomszéd oszlop számát, és hogy az ellenőrzött oszlop attól merre van. (Pl. "34-es től K-re 1. oszlop".)
• Típusa: ennek meghatározásához az adatlap alsó részén olvasható egy rövid magyarázat apró ábrákkal, de az alábbi táblázatban is megtekinthetőek.
  

  T = tartó (tartóoszlop fém kereszttartóval, háromszög vezetőelrendezés) Ez a leggyakoribb oszloptípus!
  T2 = tartóoszlop dupla szigetelővel minden vezetőnél (két porcelán / vezető)
  TE = tartóoszlop egysíkú elrendezéssel
  F = feszítő oszlop, vízszintes szigetelőláncok, háromszögű elrendezés
  FE = mint az F, de egysíkú vezetőelrendezés
  K = szakaszkapcsoló

  Egyéb használandó rövidítések:
  
  OTR = oszlop transzformátor állomás, sk = sarokkiszögellés, eg = vezeték-elágazásban álló
  
  
  Ezek alaptípusok, ha kombinált oszlopot látunk, azaz például egy egysíkú tartóoszlopról leágazik egy vezeték, ezért pl. szakaszkapcsoló is van az oszlopon, mindig a legmagasabban lévő szerkezet alapján soroljuk be az oszlopot.
  
   

  Példa:

  T2 (azaz kettős felfüggesztésű tartóoszlop). Megjegyzés: egK - Elágazásban, szakaszkapcsolóval.

     
  Fentebb az alap-oszloptípusok legfontosabb ismérveit összefoglaltuk, de több mint 50 fejszerkezet-féle van használatban Magyarországon, s ezeket az alapismérveket felhasználva tudjuk az oszlopokat madárvédelmi szempontból szűkítve kategorizálni. Az OTR (oszlop transzformátor-állomás) nincs különösebben leírva: arról ismerhető fel, hogy nagy, fém transzformátor doboz van az oszlopon, általában kb. fél-magasságban. Az OTR-ek túlnyomó többsége feszítőoszlop is egyben.
  
   

• Anyaga: három különböző értéket adhatunk meg itt: 1-beton, 2-fa, 3-fém
• Vegetáció (növény-kultúra): ennél a pontnál kell megadni, hogy milyen növény-kultúra található a vizsgált oszlop környezetében. Nem szükséges cönológiai ill. botanikai ismeretekkel rendelkezni ahhoz, hogy ezt megadjuk, mert csak egyszerű kódokkal kérjük megadni azt, az alábbi listából választva:
  VIZ = vizes élőhelyek; ERD = erdő; FCS = facsoport; BOK = bokros-, cserjés terület; GYEP = gyep- ill. füves élőhelyek; MEZ = mezőgazdasági élőhely; EGY = egyéb mesterséges élőhely környéke
• Legközelebbi fa távolsága: az oszloppal közel azonos magasságú, vagy annál magasabb ülőhely, fa, fasor, facsoport, erdőszél távolsága, becsléssel megadva (méterben). Ezzel az adattal az alternatív ülőhelyek hatását próbáljuk majd felmérni.
• Talált faj(ok) ill. fajcsoport: a faj nevét lehetőleg az HURING kóddal jelöljük (leggyakrabban a nemzetség név és a fajnév első három-három betűjéből, pl. Falco tinnunculus: FALTIN), de használhatjuk a faj magyar nevét is; ha nem meghatározható a faj, akkor jelezzük ezt ("nem meghatározható", rövidítve "NM"), vagy pl. a fajra, fajcsoportra (pl. sólyomalkatú madár, varjúféle stb.) adjuk meg a legpontosabb információt.
• Kor: rövidítésekkel adjuk meg az elpusztult madarak korát, ha azt meg tudjuk tenni (juv. - juvenilis, imm. - immatur, ad. - adult).
• Egyedszám: az oszlopnál talált, azonos fajhoz tartozó egyedek számát lehet itt megadni.
• Maradvány állapota: a tetem állapotának meghatározása kódszámmal: 1 - friss tetem 2 - a tetem sértetlen, de régebbi 3 - a tetemnek csak részei (csont, toll) találhatók
• Áramütés nyomai láthatók: ide mindössze két érték írható (0-nem, 1-igen)
• Megjegyzés: ide írhatók az adott oszlopnál talált elpusztult madarakról vagy a körülményekről fontosnak tartott megjegyzések.

A 2. rész kitöltése:

• Ellenőrzött oszlopok száma típusonként: minden egyes oszlop mellett elhaladva húzzunk egy "strigulát" a megfelelő típus rublikájába. Érdemes az oszlopokat így számolni, mert tapasztalatból tudjuk, hogy nem könnyű a számokat folyamatosan fejben tartani vagy utólag megpróbálkozni a bejárt szakasz oszlopainak számolásával.
  
  
  Ennél a pontnál nyolc csoportba sorolhatjuk az oszlopokat. Az első kettő a két leggyakoribb oszloptípus (T és TE). A 8 kategórián belül külön cellákban "strigulázzuk" a "szigetelt" és a "nem szigetelt" oszlopokat. A felmérés végén összegezzük a "strigulákat" és az eredményt írjuk be számmal is a megfelelő mezőkbe.
  
  Ennek a résznek a kitöltése első látásra bonyolultnak tűnhet, de ez senkinek ne vegye el kedvét a felméréstől. Ha a terepen egy-egy oszlop típusának beazonosítása nem sikerül, akkor nyugodtan húzzunk egy "strigulát" az "Egyéb" kategóriához! Sokkal fontosabb, hogy információink legyenek a veszélyes oszlopokról, melyek madarak pusztulását okozzák, mint az összes oszlop típusának ismerete!

A 3-5. rész kitöltése:

• Ezeknek a pontoknak a kitöltése egyértelmű: a 3. résznél a felmérés dátumát kell megadnunk, a 4. résznél a mellékelt térkép azonosítóját (pl. M3441Ac), az 5. résznél, pedig a felmérő adatait kérjük megadni!

Kérjük tekintse meg a lenti mellékletnél található ábrákat, melyek bemutatnak egy térképet (hogyan jelölhetjük a vizsgált vezetékszakaszt térképen) és egy kitöltött adatlapot!


Jó felmérést és minél kevesebb elpusztult madarat!

Ábramellékletek

2. ábra: Példa a mellékelhető térképre, melyen felrajzoljuk a vizsgált vezetékszakasz elhelyezkedését, az első és az utolsó ellenőrzött oszlop között. Terepi munkatérképek az MME Monitoring Központtól is igényelhetőek a felméréshez

 

3. ábra: Példa az adatlap kitöltésére.