A fiatal és öreg madarak, valamint kifejlett korban a hímek és a tojók eltérő színezetűek, de hátuk barna, így könnyen megkülönböztethetjük őket hazánkban is előforduló rokonaiktól: a nagy és kis őrgébicstől, valamint a ritka vörösfejű gébicstől. Csőrük erős, enyhén kampós. Főként rovarokkal táplálkoznak, de fogyasztanak rágcsálókat, békákat, gyíkokat is. 

Fiatal tövisszúró gébics (Fotó: Czesław Leonik)

A tövisszúró gébicsek évente csak egyszer költenek, a fészkelés befejezése után rögtön - már július második felében - megindulnak Afrika felé. Éjjel vonulnak, nappal táplálkoznak. A tengeren történő átkeléshez rengeteg tápanyagot raktároznak zsír formájában, ilyenkor egy-egy egyed akár meg is duplázhatja testtömegét. A táplálék miatti versengés okozhatja, hogy vonulás és telelés közben is erős területvédő viselkedést mutatnak, territoriálisak. Hurokvonuló faj, a tavaszi, északi irányba történő vonulása keletebbre zajlik, mint az őszi. A hímek rendszerint korábban érkeznek, mint a tojók.

Írta: Benedek Veronika