Az araszolólepkék (Geometridae) többnyire alkonyat után aktívak, nevüket hernyóik jellegzetes araszoló mozgásáról kapták. Hazánk legelterjedtebb araszolói közé tartozik a nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria) és a kis téliaraszoló (Operophtera brumata), ezek kifejlett egyedei október és december között repülnek. Hernyóik március környékén jelennek meg, hosszú selyemszálakon függve a szél segítségével akár kilométeres távolságra is eljuthatnak. Lomberdők és gyümölcsösök fáinak leveleit rágják, majd a talajba húzódva bebázódnak. A bábokból az első fagyok után repülnek, illetve másznak elő a lepkék, ugyanis a nőstények szárnyatlanok, illetve csökevényes szárnyúak. A fatörzsekre felmászva feromonokat (a párzásban szerepet játszó illatanyag) bocsájtanak ki, ezzel hívják magukhoz a röpképes hímeket.

A kis téliaraszoló nőstények feromonjait a hímek csápjukkal érzékelik, így találnak egymásra (Fotó: Potyó Imre)

Párzás után a nőstények petéiket a lombkorona elágazásaiba, a rügyek közelébe rakják. Ezekből kelnek majd ki tavasszal a hernyók.

Írta: Dr. Benedek Veronika