Mérgezés

Az elmúlt 3 évben: 35 parlagi sas, 30 rétisas, 1 szirti sas.

Mérgezés áldozatául esett további 83 védett és 75 fokozottan védett madár, így 76’160’000 Ft  Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk.

A valós természetvédelmi kár ezen értékeknél jelentősen nagyobb, hiszen a tetemek nagy részéről sosem szereznek a szakemberek tudomást.

Madámérgezések területi eloszlása Magyarországon 1998-2008 között

Mennyire tekinthető ez a pusztulás jelentősnek?

Rendkívül jelentős, hiszen mindkét érintett faj fokozottan védett, országos állományuk az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek hatására ugyan lassan emelkedett, de még mindig csak 85 pár a parlagi sas és 160 pár a rétisas esetében. Így például az elmúlt két évben mérgezetten megtalált 30 parlagi sas példány az ezen időszak egész európai uniós szaporulatának több mint 10%-a. Mivel a valós mérgezések okozta pusztulás ennél jelentősen nagyobb (hiszen a tetemek egy részét nem találjuk meg), illetve egyéb emberi eredetű veszélyforrások (pl. áramütés) is jelentősen tizedelik az állományt, beláthatjuk hogy a világviszonylatban egyedülálló kárpát-medencei populációt néhány év alatt a kipusztulás szélére sodorhatják ezek a közelmúltban elszaporodott értelmetlen bűncselekmények.

Emellett nagyon jelentős a nemzetközi felelősségünk is ezen ügyekben, hiszen számos európai ország sasa nálunk tölti a telet. Felelősségünk azért nagy, mert kollégáink kormányai és civil mozgalmai is rendkívül sok pénzt költenek határaikon belül ezen ragadozómadarak védelmére. Sajnos már több külföldön gyűrűzött sas lelte bizonyítottan nálunk halálát mérgezés miatt, így például szlovák parlagi-, vagy észt rétisasok.

Hogyan mérgeződnek meg a sasok? 

A mérgezéseket minden megállapított esetben olyan növényvédőszerek okozták, amely típusok forgalomból történő kivonása vagy már megtörtént, vagy folyamatban van.

Az eddig felderített mérgezési források, döntő többségben, szándékosan emlős vagy madár ragadozók elpusztítására illegálisan elkészített csalik voltak.

Három esetben idült ólommérgezést állapítottak meg, amikor is a sasok meglőtt zsákmányt fogyasztottak, és a gyomrukban lerakódott ólomlövedékek okozták a mérgeződést. Egy további kivételnek számító esetben egy ismeretlen elkövető szándékosan fácánokat mérgezett meg, és a sasok és egerészölyvek másodlagosan mérgeződtek.

A sasmérgezések között egyelőre egyetlen esetben van arra utaló nyom, hogy növényvédelmi célra nem megfelelően kihelyezett vegyszerek okozták véletlenül a pusztulást.

Ezek a mérgek az emberre is veszélyesek lehetnek?

Rendkívül veszélyesek. Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy megmérgeződött állatot (pl. egy mérgezés miatt legyengült, de külsőre egészségesnek tűnő fácánt) elfogyaszt, az komoly, akár életveszélyes mérgezést is elszenvedhet.

Kik csinálják ezt, kiknek állhat ez érdekében?

Semmi biztosat nem állíthatunk, hiszen a legtöbb esetben jelenleg is folyik még a nyomozás.

Az elmúlt két év esetei közül egyben történt eddig vádemelés, amikor is a vád szerint egy jászsági gazdálkodó galambjait féltette a ragadozóktól, és ezért helyezett ki mérgezett csalétkeket és csapdákat.

A gyanúsítottak leggyakrabban az apróvad- vagy háziállat-állományukban a vadon élő ragadozók által okozott, vélt vagy valós kár elkerülése érdekében fordulnak ehhez az illegális eszközhöz. A célpontok a legtöbb esetben valószínűleg nem a sasok, hanem a rókák és a varjúfélék (amelyek legális eszközökkel gyéríthetők lennének), azonban a mérgezés nem szelektív, így gyakorlatilag bármely ragadozó, vagy dögevő életmódú állat, vagy szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává válhat.

Mit kaphatnak a bűnösök?

Ha bebizonyosodik a szándékos mérgezés ténye, akkor az elkövető öt évig terjedő börtönbüntetésre, és az eset súlyosságától függően több millió forintos kártérítésre ítélhető.

Volt már, akit ilyen bűncselekményért felelősségre vontak?

Eddig két ügy zárult le elmarasztaló ítélettel. Egy békési vadőrt, aki három bűntársával, egy rétisas és 60 más védett madár pusztulását okozta, első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Egy szintén békési gazdára, aki a helytelen vegyszerhasználattal 115 daru pusztulását okozta, közel 15 millió Ft-os természetvédelmi bírságot róttak ki.

Több jelenlegi ügyben még nyomozás folyik, egy eset pedig már a bíróság előtt van.

Hogyan lehet a további mérgezések ellen küzdeni?

A Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok szakemberei a legveszélyeztetettebb területek folyamatos ellenőrzésével próbálják a lehető leghamarabb észlelni az egyes mérgezéses eseteket, és felszámolni a méreg-forrást. A beteg madarakat a szakemberek haladéktalanul specialista állatorvoshoz, illetve a begyűjtött tetemeket toxikológiai vizsgálatra szállítják.

Az intézkedéssel párhuzamosan a természetvédelmi szakemberek feljelentést tesznek, amelynek hatására a rendőrség kiterjedt nyomozásba kezd. Az estek hátterének feltárásában segítenek a növényvédelmi és a vadászati szervek is.

A jövőbeli esetek megelőzése csak úgy lehetséges, ha a mérgezések veszélyességéről széleskörű felvilágosító munka kezdődik, ha több bűnös elnyeri precedens értékű méltó büntetését, valamint ha a veszélyes szerek végleg eltűnnek, nemcsak az engedélyezett szerek listájáról, hanem a legeldugottabb raktárakból is.

Mit tegyen az, aki esetleg elpusztult vagy beteg ragadozómadarat talál?

Haladéktalanul értesítse a Magyar Madártani Egyesületet (30/525-40-71, mergezes@mme.hu), vagy a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot (elérhetőségüket ld. a www.nemzetipark.gov.hu weboldalon).

Munkánkat segítheti adományozással, vagy adója 1%-ának felajánlásával.    

Az elmúlt két évben ugrásszerűen megnövekedett a madarakat érő szándékos mérgezések száma Magyarországon, amelynek idén tavaszig már 60 fokozottan védett sas esett áldozatul. A felderített eseteket minden esetben illegálisan használt növényvédő szerek okozták, amelyeket legtöbbször szándékosan raktak csaliként kihelyezett állattetemekbe a különböző szőrmés és tollas ragadozók irtására. Az ilyen jellegű bűncselekmények felderítéséhez, illetve a további esetek elkerüléséhez a természetvédők és más szervezetek közötti szoros együttműködésre van szükség. Ebből a célból a Magyar Madártani Egyesület (MME) 2008. áprilisában meghívta a rendőrség, az állami természetvédelem, a vadászati szervek, a növényvédelmi hatóság és az állatorvosok képviselőit egy Mérgezésellenes Kerekasztal megbeszélésre. A megbeszélésen a résztvevők megállapodtak abban, hogy egységes akciótervet dolgoznak ki a probléma mihamarabbi mérséklése érdekében.

A mérgezések elleni küzdelmet jelentősen előremozdíthatja az Alcoa Alapítvány által a MME részére nyújtott kétéves támogatás. A program során az MME folytatni kívánja a Környezetvédelmi és Vízügyi, a Földművelésügyi, valamint az Igazságügyi Minisztérium illetékes szervezeteivel tavasszal megkezdett munkát. Az akcióterv véglegesítése és elfogadtatása mellett az MME rendszeres terepi ellenőrzéseket fog végezni a sasok legjelentősebb hazai telelőterületein, valamint előadásokkal és kiadványokkal próbálja felhívni az érintettek figyelmét a bűncselekmények fokozott természetvédelmi és egészségügyi veszélyeire.

Háttér

Az MME és a nemzeti park igazgatóságok munkatársai az elmúlt 10 évben 91 eset során összesen 104 fokozottan védett és 731 védett madár mérgezéséről szereztek tudomást, melyek természetvédelmi értéke meghaladja a 112 millió Ft-ot. Természetesen a felderített esetek csak kis részét képezik a valódi pusztításnak, így a közelmúltban elharapózott mérgezési hullám az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb természetvédelmi károkozásának számít Magyarországon.

A mérgezéses esetek az elmúlt két évben különösen gyakorivá váltak, minden korábbinál nagyobb mértékű pusztítás volt tapasztalható. Leginkább a fokozottan védett sasfajokat érintették az esetek, hiszen 2006. áprilisa óta 35 parlagi-, 28 réti-, és egy szirti sas került kézre mérgezéses tünetekkel. Ezen belül is a parlagi sasok esetében a legkritikusabb a helyzet, amelyek európai uniós állományának 60%-a hazánkban költ, és a megtalált 35 példány például az idei egész európai uniós szaporulat ötödét teszi ki!

A mérgezéses bűncselekmények számos jogszabály megsértésével járnak, a méreggel való visszaélés, természetkárosítás és állatkínzás miatt. Emellett a használt szerek már kis mennyiségben az emberre is halálosan veszélyesek, ezért gondatlan használatuk még súlyosabb tragédiát is vonhat maga után.

Kérjük amennyiben több ragadozómadár tetemeket találnának közel egymáshoz, azonnal értesítsék a Madártani Egyesületet, hogy a további pusztulásokat megelőzhessük!

Email: mergezes@mme.hu
Tel: 30/525-40-71,
www.imperialeagle.hu