Az elmúlt fél évszázadban sorra alakították át és szüntették meg élőhelyeit, aminek következtében állománya drasztikusan megfogyatkozott, Csongrád megyében pl. az 1967. évi 30 párból álló állomány 1997-re 3 párra csökkent. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja a csökkenés megállítása és egykori élőhelyeinek helyreállításával a fészkelő párok számának növelése. A védelmi program összefoglalja a legfontosabb veszélyeztető tényezőket - élőhelyek átalakítása, megszüntetése, legeltetés felhagyása, ragadozók károsítása - és meghatározza a legszükségesebb teendőket, amelyek a fészkelőhelyek megőrzése, legeltetés biztosítása, mesterséges élőhelyek létesítése és a ragadozókkal szembeni védelem.

ELTERJEDÉS

A széki lile Eurázsia, Afrika és Észak-Amerika mérsékelt övi és trópusi zónájában fészkel a tengerpartokon, sós tavakon és szikes területeken. "Összefüggő élőhelyei" csak a tengerpartok mentén vannak, másutt élőhelyigényének megfelelően mozaikos elterjedésű. Európában az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger mentén sok helyen megtalálható, de az utóbbin lényegesen nagyobb számban költ. A Kárpát-medencében szigetszerűen fordul elő a Fertő tó keleti partjainál (Fertőzug) és a magyar Alföldön. Hazánkban a Duna-Tisza-közi, valamint a dél-alföldi szikes tavakon és halastavakon költ. Alkalmi fészkelő Balmazújváros térségében, a dunántúli a Sárkány-tavon és a Fertőújlak melletti élőhely-rekonstrukciós területen.

ÁLLOMÁNYNAGYSÁG

1995 és 1997 között a magyarországi állomány 50-70 pár között változott. 2000-ben 47, 2001-ben maximum 40 pár költött hazánkban.

VÉDELMI HELYZET

A széki lile Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 500 000 forint. Megtalálható a magyar Vörös Könyvben is, mint kipusztulással fenyegetett faj. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint magyarországi állománya alapján a veszélyeztetett fajok közé tartozik.

ÉLETMÓD
Fészkelőterület

A széki lile a kopár szikesek, tengerpartok, sós lagúnák, sólepárlók fészkelő madara. Hazánkban a sekély vizű szikes tavak mentén, erősen legeltetett szikeseken, illetve kiszáradó vagy kiszáradt szikes tavak medrében fészkel. Az utóbbi két évtizedben egyre gyakrabban telepedett meg lecsapolt halastavak kiszáradó medrében is.

Költés

Korán, már március végén fészeképítéshez kezd, amikor a tél végi, kora tavaszi vízborítás csökkenni kezd. Fészkét a gyér növényzetű területeken építi, olyan helyeken, ahol a bárányparéj és a pozsgás zsázsa a meghatározó növényzet. A fészek egy sekély talajmélyedés, melyet a szülők közösen száraz növényi szálakkal, talaj- és birkatrágya darabokkal bélelnek. A tojások a költés során gyakran belesüllyednek a fészekanyagba. A tojásrakás az áprilistól júliusig tartó időszakban zajlik, a tojások száma erősen függ a táplálékkínálattól. A tojásrakási időszakban a fészekaljak esetleges pusztulása után már két nappal újra párzanak a lilék és hozzákezdenek a pótköltéshez. Ezt a hosszan tartó tavaszi esőzés megzavarhatja. A fészekalj rendszerint 3 tojásból áll. Gyakran több pár laza telepet alkotva fészkel. A hazai vizsgálatok szerint a fészekaljak 66%-át a ragadozók megsemmisítik. A 24-26 napi kotlás után kikelt fiókák rögtön elhagyják a fészek környékét. Veszély esetén a talajrepedésekbe bújnak, vagy növények tövében lapulnak meg, miközben a szülők sérültet tettetve vergődésükkel magukra irányítják az ellenség figyelmét, és közben elcsalják azt a fiókák közeléből. A fiókák 24-28 nap alatt válnak önállóvá, de közülük csak 29% éri meg ezt a kort. Gyakran idegen párok fogadják örökbe őket. A szülők közösen átlagosan 6 napig nevelik a fiókákat, azután a tojó új hímmel áll párba és újabb fészekalj nevelésébe kezd.

Táplálkozás

A széki lile rovarokkal táplálkozik. Főleg kétszárnyúakat, bogarakat, pókokat zsákmányol. Gyakran keresi táplálékát gyér növényzetű, rövidfüves szikes tocsogók partján, vagy erősen legeltetett szikes gyepeken.

Vonulás

Vonuló madár. A hazai állomány a telet a Földközi-tenger mellékén tölti. Eddig öt gyűrűs madarat jelentettek vissza Olaszországból. Tavasszal március közepén érkezik vissza és augusztusban (szeptemberben) hagyja el a hazai szikeseket.

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
Élőhelyek átalakítása, kiszáradása

A hatvanas évektől folyamatosan szűntek meg legjelentősebb élőhelyei, melyek egy részét, pl. a szegedi Fehér-tavat halastóvá alakították. Számos Duna-Tisza-közi élőhelyére hasonló sors várt, (pl. Kelemen-szék), de ezek átalakítását a nemzeti parkká nyilvánítás megakadályozta. Az utóbbi két évtizedben a Duna-Tisza-közének súlyos tartós vízhiánya miatt több fontos élőhelye is fészkelésre alkalmatlanná vált. A csökkent vízmennyiség miatt a szikképződés, azaz a sók kiválása nem a felszínen, hanem a mélyebb rétegekben játszódik le, ami az ún. szolonyecesedéshez vezet. Ilyen körülmények között a sziki mézpázsit a vakszikfoltokat néhány év alatt benövi, és ezzel megszűnik a széki lile számára alkalmas fészkelőhely. Esetenként az is előfordul, hogy az új tulajdonosok mielőbb szeretnének megszabadulni a szikeseken tavasszal kialakuló vízállástól és ezért elvezetik az összegyűlt vizet. Emiatt a hamar kiszáradó területen nem találnak táplálékot a széki lilék és kénytelenek elköltözni.

Legeltetés elmaradása

A széki lile csak a vaksziken, vagy az ahhoz közeli állapotban lévő területeken képes megtelepedni. Az állandó és magas növényzettel borított területek nem alkalmasak számára. Ezért különösen fontos fészkelőterületein a juhokkal történő legeltetés, melynek eredményeként a rövidre rágott fűben megtalálja életfeltételeit. A legeltetett területeken a táplálékállatok is nagyobb számban vannak jelen. Az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent állattartási kedv első lépésben a gyenge termőképességű szikesen éreztette negatív hatását: megfogyatkozott a széki lilék száma.

Fészkek elárasztása

Viszonylag gyakran előfordul, hogy a széki lilék a gulipánhoz hasonlóan a lecsapolt halastavak kiszáradt medrében kezdenek költéshez. A fiókák kirepülése előtti (május-június) vízfeltöltés miatt ezek a fészekaljak minden esetben tönkremennek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kistermetű, gyakran alig észrevehető széki lile jelenlétét ezeken a helyeken igen nehéz felderíteni, szemben pl. a gulipánnal.

Ragadozók károsítása

Mint minden földön fészkelő madárfajnak, a széki lilének is folyamatosan veszélyeztetettek tojásai és fiókái. Természetes ellenségei azonban sosem tudtak még egyetlen fajt sem kipusztítani, vagy kritikus helyzetbe hozni. Az egyes területek fokozódó zavartsága miatt azonban egyrészt növekszik a ragadozók zsákmányolási sikeressége, másrészt a kóbor kutyák, macskák és gyakran a vad-, illetve házi disznók, sün, menyét, hermelin kártétele együttesen kritikus helyzetet teremt. További veszélyforrást jelent a szikeseinken egyre nagyobb számban mutatkozó sárgalábú sirály, amely mind a tojásokat, mind a fiókákat zsákmányolhatja.

VÉDELMI CÉLKITŰZÉS

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja az állomány további fogyatkozásának megakadályozása, hosszabb távon pedig a 10-15 évvel ezelőtti állománynagyság visszaállítása.

FELADATOK
Jogi szabályozás

A széki lile ma még nem védett állandó fészkelőhelyeit védelem alá kell helyezni. Legfontosabb élőhelyeit be kell építeni a Natura 2000 területek hálózatába. Biztosítani kell, hogy az agrártámogatások magukba foglalják a széki lile élőhelyein a gazdálkodók segítését is. Biztosítani kell, hogy Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása során a széki lile és más ritka, veszélyeztetett fajok védelme érdekében a szikes területek korábbi legeltetési rendszere fennmaradjon. Ezért ezeket a szikeseket be kell vonni az Érzékeny Természeti Területek rendszerébe, és támogatást kell biztosítani a juhokkal történő legeltetés fenntartásához. Gondoskodni kell arról, hogy ezek a területek beépüljenek a már elfogadott de még nem működő Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Programba is. Egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madarunk, ezért jelenlegi fokozottan védett jogi státuszát fenn kell tartani.

Gyakorlati védelem

Élőhelyein különös hangsúlyt kell fordítani a terület kezelésére. Valamennyi élőhelyére ki kell dolgozni a kezelési tervet és azok megvalósításába be kell vonni a környékbeli gazdálkodókat. Fészkelőhelyein biztosítani kell a faj számára kedvező vízviszonyokat. Arra kell törekedni, hogy valamennyi jelentős fészkelőhelye vagy állami, vagy MME tulajdonba kerüljön. A saját tulajdonú területeken meg kell kezdeni a mesterséges élőhelyek kialakítását vagy a meglévők bővítését. A már részben MME tulajdonba került Böddi-széken folyamatosan gondoskodni kell a legeltetésről, szükség esetén saját tulajdonú állatállománnyal. A korábbi években használt, de elhagyott élőhelyeit számba kell venni, és ha lehetséges azokat a faj számára ismét alkalmassá kell tenni. Magyarországon is be kell vezetni a fészkek ragadozók elleni védelmét biztosító védőkosaras módszert, amelyet a világ számos pontján sikeresen alkalmaznak más partimadarak esetében. Legjelentősebb hazai élőhelyén, Mikla-pusztán, sürgősen vissza kell állítani a legeltetést, és ezzel biztosítani kell az élőhely fennmaradását. Fészkelőhelyein indokolt esetben ragadozó kontroll kell megvalósítani

Kutatás és monitoring

A széki lilével kapcsolatos kutatásokat a faj kipusztulásának megakadályozására kell koncentrálni. Ennek megfelelően folyamatosan vizsgálni kell a legeltetés és az élőhely állapota közötti összefüggéseket, illetve a mesterséges élőhely-kialakítás lehetőségét. Folyamatosan fel kell mérni valamennyi élőhelyén a fészkelő állomány nagyságát és lehetőség szerint a fészkelés sikerességét is ellenőrizni kell, anélkül, hogy a fészkek pontos helyének felderítésével tovább fokoznánk a terület zavarását, illetve hozzásegítenénk a ragadozókat azok megtalálásához. Vizsgálni kell a vízrendezések élőhelyre gyakorolt hatását és a székilile-állomány fenntartása érdekében szükséges beavatkozások lehetséges módjait.

Tudatformálás és propaganda

A széki lile védelme megvalósíthatatlan az élőhelyein évszázadok óta folytatott gazdálkodási módok megőrzése nélkül. Ennek biztosítása érdekében széles körben ismertté kell tenni azt a tényt, hogy a gazdálkodás extenzív formái nemhogy gátolják, hanem sokkal inkább segítik a természeti értékek fennmaradását. El kell oszlatni az ezzel kapcsolatos azon tévhitet, hogy a természetvédelem mindenfajta gazdálkodás ellen van. Ennek érdekében elsősorban a mezőgazdasági és a természetvédelmi politika alakítói körében kell propagandát kifejteni. Fontos feladat, hogy a fészkelőhelyek közelében élő tanyák lakóit informáljuk, bevonjuk a védelembe, illetve a támogatási lehetőségek megteremtése után hozzásegítsük őket azok elnyeréséhez.

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK, SZEMÉLYEK

A széki lile élőhelyén gazdálkodók évszázadok óta önkéntes segítői voltak e faj megőrzésének. A jövőben tudatos partneri viszonyt kell kialakítani velük. A gazdálkodókat meg kell ismertetni a faj jelenlétével, élőhely-igényeivel. Tudatosítani kell bennük e fogyatkozó természeti értékünk megőrzésében játszott szerepüket. Ennek érdekében valamennyi széki lilés élőhelyen gazdálkodó magánszeméllyel és szervezeteikkel napi munkakapcsolatot kell kialakítani. Az új tulajdonosok kezébe került, de átmenetileg használaton kívüli területek megvásárlása érdekében jó kapcsolatot kell kiépíteni az önkormányzatokkal. Tulajdonközösség esetén a megvásárolt területen a gazdálkodni kívánók számára kedvezményes lehetőséget kell biztosítani és ezzel is nyilvánvalóvá tenni, hogy a tulajdonszerzés nem a helyi közösségek ellen irányul.

IRODALOM

Noszály, G. - Székely, T. (1993) A széki lile (Charadrius alexandrinus) fészekalj- és tojásméret-változása a fészkelési időszak alatt.

Aquila 100. 161- 179. p.


Noszály, G. - Székely, T. - J.M.C. Hitchinson (1995) Brood survival of Kentish Plover (Charadrius alexandrinus) in alkaline grassland and drained fish-ponds.

Ornis Hungarica 5. 15-21. p.


Sterbetz, I. (1992) Examination of the decline of the breeding population of Kentish Plover

(Charadrius alexandrinus L., 1758) at the Vásárhelyi-puszta.

Állatt. Közl. 78. 89-93. p.


Székely, T. (1991) Status and breeding biology of Kentish Plover Charadrius alexandrinus in Hungary

Wader Study Group Bulletin 62. 17-23. p.


Székely, T. (1992) A predációs veszély és a költési siker a szikes pusztákon és halastavak medrében fészkelő széki liléknél (Charadrius alexandrinus)

Aquila 99. 59-68. p.


Székely, T. (1997) Status of Kentish Plover Charadrius alexandrinus in Hungary

Ornis Hungarica Vol. 7 No. 1-2 19-26. p.


Székeyt, T. - Karsai, I. - Kovács, S. ( 1993)

Availability of Kentish Plover (Charadrius alexandrinus) prey on a Central Hungarian grassland

Ornis Hungarica Vol. 3 No. 2. 41-48 p.

Fotó: Wikipédia

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!