A kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) pete alakban telel át. A peték tavasszal kikelnek, majd miután a hernyók a megfelelő fejlettség eléréséhez eleget lakmároznak a keltikékből, bebábozódnak. A kifejlett pillangók tavasz második felében kezdenek repülni, majd az elszáradó keltikéken - vagy azok közelében - rakják le petéiket.

Kis apollólepke (Fotó: Bajor Zoltán)

Húsvét táján kezd repülni a báb alakban áttelelő farkasalmalepke (Zerynthia polyxena). Nem árulunk el vele nagy titkot, ha megírjuk, hogy tápnövényei a farkasalmafélék.

Farkasalmalepke (Fotó: Morvai Szilárd)

Talán a legismertebb pillanónk a fecskefarkú lepke (Papilio machaon). Nálunk évente két nemzedéke is van. Az elsőt a rendszerint bábként áttelelő egyedek alkotják, kifejlett pillangói április-májusban repülnek és nagyjából egy hónapot élnek. Petéiket ernyősvirágzatúakra (pl. sárgarépa) rakják, így zöldségeskertek környékén gyakran láthatók. Második nemzedékük nyár végén repül. 

Fecskefarkú lepke (Fotó: Morvai Szilárd)

A fecskefarkú lepkéhez első pillantásra hasonló faj a kardoslepke (Iphiclides podalirius), azonban szárnyának az előbbiétől eltérő mintázatáról könnyen megismerhetjük. Tápnövényei rózsafélék (pl. galagonya, kökény), évente szintén két nemzedéke van.

Kardoslepke (Fotó: Morvai Szilárd)

Ne felejtsük el, hogy ezek a gyönyörű pillangók is hernyóként fejlődnek életük egy szakaszában, a növényvédő szerek használata súlyos kárt tehet állományaikban!

Írta: Benedek Veronika