A szalakóta (Coracias garrulus) hazánkban fokozottan védett faj, pénzben kifejezett értéke 500.000 Ft. Nemének (Coracias) egyetlen hazánkban előforduló faja, erőteljes testalkatú, kb. csóka (Corvus monedula) nagyságú, színezetében a világos türkizkék (fej, nyak, alsó testtájak) és a meleg barna (hát, váll) színek dominálnak, de röptében feltűnő kék színűnek tűnik. Magyarországon a füves élőhelyek, elsősorban a legeltetett vagy kaszált területek környezetében fordul elő. Különösen kedveli a ligetes, idős odvasodó fákkal tarkított élőhelyeket, így az egykori fás legelőket és erdőspuszta-maradványokat, a homoki fehérnyarasokat. Hazánkban a mesterséges odúkon kívül kizárólag fák természetes vagy harkályok - elsősorban zöld küllő (Picus viridis) által vésett üregeiben költ.

Az MME Bükki Helyi Csoport és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság filmje a szalakóta védelméről (A film technikai feladatait Ács József Róbert végezte, felvételeit és szövegét Szitta Tamás készítette. Sajnos nincs már meg az ún. „mesterszalag” ezért technikailag vannak hibák a feltöltött videóban): 

Amikor októberben megjelent egy videó  amelyben egy ölyv kiiktat egy drónt, sokan örültek a madár győzelmének. Minden bizonnyal van abban valami kielégítő, ahogy a természet rátapos néha a technológia kisujjára. De ez a jóleső érzés nem feltétlenül csak a természetszeretetünkből fakad, hanem talán saját magánéletünket féltjük az egyre terjedő megfigyelésre alkalmas eszközöktől.

Bármi is legyen az ok, ahogy a drónok felemelkedése egyre inkább elkerülhetetlen, felmerül a kérdés, hogy a jelenlétük hogyan befolyásolja a madarakat.

Van e szabályozás a drónokra?

A Légügyi Hivatal egy kedves munkatársa segített a kérdés megválaszolásában, együttműködését ezúton is köszönjük.

Magyarországon minden pilóta nélküli légijármű – függetlenül a felhasználás céljától – a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya alá tartozik.

Pillanatnyilag a pilóta nélküli légijárművek vonatkozásában egységes szabályozási háttér nem áll rendelkezésre. A jogszabály hatálybalépéséig a Légügyi Hivatalnál munkacsoport foglalkozik a szakmai háttér kidolgozásával. Az átmeneti időszakban a Hivatal egyedi elbíráláson alapuló engedélyezési eljárást alkalmaz, a jelenleg hatályban lévő légiközlekedési jogszabályok figyelembevételével, melyek a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján a megtalálhatók. A jelenlegi szabályozási keretek között az emberek fölötti és az éjszakai repülést nem engedélyezett.

A pilóta nélküli légijárművel történő munkavégzéshez egy eseti vagy korlátozott légtér engedély iránti kérelmet kell benyújtani. A tevékenységi engedély maximálisan három hónapra adható ki, amely az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható. A munkavégzéshez szükséges légtér engedélyek munkaterületenként kerülnek kiadásra.

Ami a kizárólag magáncélú – hobbi célú – felhasználást illeti, külön hatósági engedély beszerzését pillanatnyilag nem igényli. Ugyanakkor, a légijármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légiközlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében, és figyelemmel az engedélyköteles tevékenységek végrehajtásának feltételeire, kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni.

Vannak olyan helyek ahol a drónok be vannak tiltva?

Az Egyesült Államokban 2014. június 9. óta a nemzeti parkok területén a vadvilág nyugalmának megzavarása miatt betiltották a drónokat.   Az Európai Unión belül nincs tudomásunk hasonló szabályozásról.

Okozhatnak kárt a drónok a madarakban?

Egyelőre nem ismertek drón által okozott madárpusztulásos esetek, a hosszú távú hatások viszont még nem ismertek. Most olyan területre merészkedünk, ahol az élővilág még nincs hozzászokva ahhoz, hogy emberi zavarással találkozzon. A youtube-on is lehet olyan amatőr videókat találni, ahol az ügyetlen kormányzás vagy a puszta kíváncsiságnak köszönhetően a madarakat egyértelműen zavarja a drón jelenléte. Ez akár a fészkelés meghiúsulásához is vezethet.  Az biztos, hogy a drónok számíthatnak a territoriális madarak támadásaira, mint amilyen a cikk elején említett videóban is és ebben a videóban is látható. A hobbiként használt drónokkal szemben, melyek még nem elég nagyok vagy erősek ahhoz, hogy „túléljenek” egy légi támadást, a madarak nyerő pozícióban vannak. Ám nem lehet tudni, hogy ezek a madarak csak a szerencsének köszönhetik-e, hogy sértetlenül megúszták, vagy a gépek egyes tartozékai – mint például a fedetlen propellerek – akár meg is sebesíthetik őket.  

Tudnak segíteni a drónok a madaraknak?

A drónoknak hatalmas természetvédelmi haszna is van. Rendkívül izgalmas az a lehetőség, hogy eljuthatunk különböző helyekre anélkül, hogy az autóval vagy gyalogosan történő odajutás hatásaival számolnunk kellene. Egyes kutatók így megfigyelhetnek fészkeket vagy lombozat nyújtotta élőhelyeket tisztes távolságból, amely a fáramászásnál lényegesen kevesebb zavarást okoz. Egy amerikai biológus, Leanne Hanson jelenleg egy olyan drónnal végzi a kutatásait, mely infravörös érzékelők segítségével számlálja és vizsgálja a kanadai darvak és az ürömfajdok létszámának alakulását – tisztes távolságból.

A drónokat orvvadászok lebuktatására is lehet használni.

Amit még fontos megemlíteni, hogy a terepi biológusok egy része rendszeresen kényszerül kicsi, kevésbé biztonságos repülőgépekbe, hogy az élőhelyeket madártávlatból mérjék fel. És bár nem gondolnánk, de ezek a felmérések nem minden esetben végződnek szerencsésen, az elmúlt 60 évben 60 terepi biológus halt bele ilyen repülőszerencsétlenségbe. Az ilyen balesetek elkerülésére szintén alkalmasak a drónok.

Lehetnek madárbarát drónok?

Az amerikai nemzeti parkokat leszámítva, egyelőre nincsenek tervek arra vonatkozóan, hogy a drónokat csak egyes légterekben engedélyeznék. Így a madarak a jővőben egyre több drónnal fognak találkozni. Ezt figyelembe véve reméljük, hogy a törvényalkótók figyelmmel kísérik a drónok méretét, zajszintjét és azt, hogy milyen területeket hódíthatnak meg ezek a gépek.  Addig is, a hobbiként drónt használók elleshetnek madárbarát trükköket a kutatóktól. A nehéz rotorlapátokat el kell rejteni, hogy egy esetleges ütközés esetén ne sértse meg a madarakat. A gépek nem kerülhetnek túl közel a madarakhoz – különösen a territoriális fajokhoz – és a használóknak figyelniük kell a zajszintre is, főleg madárcsapatok vagy fészkelő madarak esetén. A jövőben talán okosabb drónjaink is lesznek, hiszen már most kísérleteznek olyanokkal, melyek óvatosabban reagálnak egyes akadályokra, ami hosszútávon megvédheti a madarakat.

Mit tartogat a jövő?

Ami a környezetvédelmi aspektust illeti, a készülő jogszabály erre nem fog kiterjedni, tekintettel arra, hogy egyéb jogi normák, amelyek a légtér használatára vonatkoznak, szabályozzák azt – tudtuk meg a Légügyi Hivatal munkatársától. Vannak ún. környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek, ahová csak bizonyos feltételek teljesülése esetén repülhetnek be légijárművek, független attól, hogy pilóta nélküli, vagy ún. hagyományos légijárművekről beszélünk-e.

Az élővilágot érintő kérdésekről egyelőre nem szól a fáma. Az, hogy a madarakról valaha lesz-e említés a szabályozásban, nem tudhatjuk, de ez valószínűleg akkor fog csak kialakulni, mikor az egyre több légijármű érzékelhető zavarást fog okozni.

Egyelőre, legalábbis a videók tanulságai alapján, még mindig a madarak kerülnek ki győztesen egy-egy ilyen összecsapásból. 

A cikk forrása: https://www.audubon.org/news/how-will-drones-affect-birds

A helyi csoport ekkor 47 tagot számlált, elnöknek VARGA Ferenc adjunktust, titkárnak KÁRPÁTI Lászlót választották.        

  Korábban a Soproni Csoportra jellemző volt, hogy tagsága állandóan változott. Tagjaink közül az Erdészeti Technikumban és az akkori Erdészeti és Faipari Egyetemen tanuló diákok 4-5 éven át vettek részt a helyi madártani munkákban, majd miután végeztek tanulmányaikkal, elhagyták a várost és újabb diákok, hallgatók jöttek helyükbe. Az utóbbi években szerencsére kezd kialakulni egy 15-20 főből álló állandó társaság, mely a HCs aktív magját képezi. A HCs taglétszáma jelenleg mintegy 60-65 fő.

  Jelenleg problémát jelent, hogy nincs egy olyan hely, melyet a Helyi Csoport székhelyének tekinthetnénk. Kezdetben az egyetem Erdővédelemtani Tanszéke adott otthont a Sopron-környéki madártani munkáknak, majd a Fertő-tavi Nemzeti Park megalakulásával a Nemzeti Park központja vette át ezt a szerepet.

  Az előbbi problémából adódik, hogy bár tekintélyes könyv- és folyóirattárral rendelkezünk, ezeket a tagság nem tudja igazán hatékonyan használni, mivel kénytelenek vagyunk az anyagokat hely híján szétszórtan tárolni.

  A Soproni Csoport 1992-től megújult vezetőséggel folytatta a madártani munkát: Tiszteletbeli elnök: Dr. KÁRPÁTI László, elnök PELLINGER Attila, alelnök és gazdasági vezető Dr. HADARICS Tibor, titkár MOGYORÓSI Sándor, szervező titkár MOLNÁR Balázs volt. 2000-ben elnökünk sajnos lemondott posztjáról, és 2007-ig az alelnök vezetésével végeztük tevékenységünket. 2007. január 17-én egy tisztújító közgyűlés keretében ismét megújult a vezetőség. Az elnöki posztot PELLINGER Attila, a gazdasági vezetést KISS Zoltánné, a titkári teendőket MOGYORÓSI Sándor vállalta el.   A Helyi Csoport történetében 2004 végén lezárult egy több éves időszak, amikor a korábban megszokott, havi összejövetelek szüneteltek. A Helyi Csoport nem szűnt meg, számos programban dolgoztunk, a havi programok elmaradásának oka, az érdeklődés hiánya volt. Az ún. „kemény mag” továbbra is rendszeresen tartotta egyeztető összejöveteleit, minden második szerdán, változó helyszínen.  2004 decemberében újra elindítottunk egy előadássorozatot, melynek első tapasztalatai azt mutatják, hogy újra van igény az effajta összejövetelekre.

  A rendezvényeknek a TIT Sopron ad otthont és 2006-tól a Breuer György Madártani és Természetvédelmi Szabadegyetem keretében kerülnek megrendezésre. Előadásainkat ősztől-tavaszig, általában minden hónapban egy keddi napon 18 órai kezdettel tartjuk. Ezek pontos időpontjai, valamint az előadások címe és helyszíne a városban plakátokon, a helyi sajtóban rendszeresen megjelennek ill. honlapunkon is megtekinthetőek.