Találtam egy madarat. Mi legyen vele?

Tavasszal és nyáron gyakori ez a kérdés. A lakott településeken élők a parkokban, kertekben sok madárfiókát találnak. Hazaviszik, mert úgy gondolják, hogy el fog pusztulni. Nos, a madárfiókák nem árvák (olvassa el cikkünket >>)! A rigófélék (vörösbegy, fekete rigó) szokása például, hogy a fiókák még röpképességük előtt kiugrálnak a fészekből. A szülők aztán egyenként megkeresik és a földön, bokrok között etetik őket. Amennyiben találunk egy ilyen madárfiókát, ne nyúljunk hozzá! Egy kicsit a közelben lehet maradni, hogy megjelenik-e a szülőmadár. Sajnos, elég sok a sérült madár a környezetünkben. Egyesületünk azonban nincs, nem lehet felkészülve a sérült, beteg madarak fogadására. Energiáinkat a terepi madárvédelemre fordítjuk. A madármentésről részletesen olvashat itt >>

Hova fordulhatunk, ha törvénytelen madárpusztítást, fecskefészek leverést, fecsketelep megsemmisítésével találkozunk?

Erről a kérdésről részletesen olvashat itt >>.

Miért repülnek neki a madarak az ablaküvegnek?

Egyrészt nem érzékelik az üveget, nem tudják mi az. Ez különösen olyan nagy felületeknél probléma, ahol a madár azt hiszi, hogy szabadon repülhet. Más esetben az üvegről visszatükröződő kép csapja be a madarat. Az így érzékelt képet ellenfélnek tekintheti és megtámadja. A problémát egy egyszerű módszerrel, úgynevezett ragadozómadár-sziluettekkel meg lehet oldani. Ragadozó madarak röpképét ábrázoló sötét kartont kell az üvegfelületre ragasztani. Általában ez nem csökkenti az épület esztétikai értékét. Az ablaknak ütközés kérdéséről részletesen olvashat itt >>

Tavasszal madarak "támadják" az autót és az ablakot! Miért?

A viselkedés hátterében a költési időszak kezdetével felerősödő területféltő magatartás áll, ilyenkor a hímek különösen agresszíven reagálnak a riválisokra. Az autók visszapillantó tükreiben, sötét metálfényezésében, és az ablaküvegekben megpillantott tükörképük napokig tartó mániákus támadást válthat ki belőlük. Ennek kiküszöböléséről itt olvashat >>

Mit tegyünk ha ablaknak ütközött, kába madarat találunk?

Szerencsére sok esetben a madarak ilyenkor csak elkábulnak. Tegyük az állatot egy szellőzőnyílásokkal ellátott, biztonságosan lezárható papírdobozba vagy letakart madárkalitkába, és hagyjuk így pihenni egy-két órát a lakás egy csendes, kiegyenlített hőmérsékletű zugában. Enni, inni nem kell adni neki, a legfontosabb, hogy a sötét, nyugodt környezetben a madár kipihenhesse a megrázkódtató élményt. Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni a madár - és ha lehetőség van rá -, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Ebben az esetben a madarat már kalitkába kell tenni (itt már ne takarjuk le) és enni- és innivalóval ellátni. Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és akár maradandó. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentő helyre, ezekről részletesen olvashat itt >>

Kiirtják a szarkák és dolmányos varjak a városi énekesmadarakat?

Szerencsére erről nincs szó! Ha elegendő bokros élőhely kínál menedéket a rigóknak, cinegéknek, akkor a fészekpredátorok dolga rendkívül nehéz. Erről a kérdésről részletesen olvashat itt >>

Színes kereszttartókat láttam egy villanyoszlopon. Azt mondták, madárvédelmi berendezés. Mire való?

Középfeszültségű villanyoszlopokon látható, úgynevezett "szigetelőpapucsot" látott. A nagyobb testű madarak, amikor pihenni vagy zsákmányra lesni ráülnek a kereszttartókra, könnyen hozzáérhetnek egyszerre két vezetékhez. Így zárják az áramkört és áramütést szenvednek. A Magyar Madártani Egyesület az áramszolgáltatókkal együtt dolgozta ki a fenti berendezést, s gondoskodnak folyamatosan a kihelyezésükről. Az elektromos hálózat és a madárvédelem kapcsolatáról részletesen olvashat itt >>

Mintha kis kolibrit láttam volna a kertben. Hogy lehet ez?

Valószínűleg valamelyik, nappal is aktív szenderlepke-fajunkat látta, amelyek közül a leggyakoribb a kacsafarkú szender. Táplálkozás közben virágok előtt lebeg, és hosszú pödörnyelvével szívogatja a nektárt. A lepkevédelem lehetőségeiről részletesen olvashat itt >>

A téli etetőre járó madarak odavonzották a karvalyt is. Mit tegyek?

Fogadjuk el a tényt, s ne haragudjunk rá. Ő is éhes, és a ragadozóknak különben is rendkívül fontos szerepük van zsákmányállataik jó erőnlétben tartásában. Mindig a leggyengébb, beteg, könnyen elejthető egyedekre vadásznak a csapatból. A madáretetésről részletesen olvashat itt >>

Hogyan lehet a verebeket távol tartani az etetőtől?

Ez egy nagyon gyakori kérdés. Sokakat zavar, ahogy a verebek szinte pocsékolják az eleséget és kitúrják onnan a cinegéket. Léteznek olyan megoldások, amelyek időlegesen távol tartják a verebeket az etetőtől, ezeket ki is lehet próbálni. Készíteni lehet úgynevezett verébmentes etetőt, azonban ez sem jelent teljes biztonságot a verebek ellen. Ugyanakkor a veréb is madár! Angliában már csökken a számuk és a madárvédők figyelmébe került ez a faj. Nálunk 2004-től mindkét faj, a mezei és a házi veréb is védett fajok lettek. Jó lenne, ha a veréb sem lenne üldözött a kertjeinkben. Ezért választottuk 2007-ben az Év madarának is mezei verebet! Tavasszal, a fiókanevelés időszakában a mezei veréb kizárólag állati eredetű táplálékkal neveli a fiókáit, így rengeteg hasznot hajt kertünkben azzal, hogy lárvákat és hernyókat zsákmányol! A madáretetésről részletesen olvashat itt >>

Meddig etessünk?

Magyarország természeti környezetének, biológiai sokféleségének jelenlegi állapota nem igényli (és azért dolgozunk, hogy ez a jövőben is így maradjon) az egész éves etetést, áprilistól-októberig másként lehet és kell segíteni a madarakat. Azonban a téli madáretetés befejezésének megfelelő időzítésével és az utolsó hónap madáreleség kínálatának némi átalakításával különösen a települési madarak számára nyújthatunk kora tavasszal is segítséget. Részletek >>

A kora tavaszi etető madarai kárt tesznek a rügyekben

Alkalmilag előfordul, hogy az etető madarai az etetési időszak végén nagyobb mértékben rájárnak, és károkat okoznak a gyümölcsfák virágrügyeiben. A tavaszi rügyevés a növényevő (magevő) madarak természetes viselkedése, amitől ebből következően nem könnyű ezeket eltántorítani. Ilyen esetekben a legbiztosabb (ami nem jelent könnyű megvalósíthatóságot!) módszer a teljes fizikai elszigetelés, a fák raserhálós burkolása lenne, mivel azonban ez többnyire nem megoldható (túl nagy és sok a fa, drága), meg lehet próbálkozni zöldeleség felkínálásával is. A rügyfakadási időszak előtti hétre csíráztassunk kölest (illetve akár még búzát is), és reszelt sárgarépával, illetve ha már lehet szedni, tyúkhúrral együtt tegyük ki a tavaszi etetőre. Így a madarak − a könnyebb megoldást választva − remélhetően az etetőn elégítik ki zöldigényüket, és nagyobb valószínűséggel hagyják békén a fákat (vagy legalábbis kevesebb rügyet esznek le), mintha nem így járnánk el.

Hallottam egy kifejezést: "fecskepelenka". Mit jelent?

A fecskefészkek alá felerősített deszkalapról van szó. Így a kis fecskék lehulló ürüléke nem szennyezi a földet s ősszel, a fecskék távozása után a deszka egyszerűen letakarítható. A fecskevédelmi eszközökről részletesen olvashat itt >>

Mik azok a mesterséges sárgyűjtőhelyek?

A klímaváltozás miatt mind aszályosabbá váló tavaszokon és nyarakon az egyre nagyobb mértékben burkolattal fedett településeken a leginkább városiasodott molnárfecskék alig találnak kellő mennyiségben fészeképítő alapanyagot - sarat. Sajnos ez a falusi, tanyasi környezetben élő füsti fecskéket is egyre inkább érinti, mivel a legelőállat-állomány csökkenésével, a baromfiudvarok kiüresedésével sok helyen eltűntek az itatók és a mellettük folyamatosan hozzáférhető nedves talaj. Ezért is különösen fontos, hogy a különböző típusú sárgyűjtőhelyek valamelyikét minél többen, minél több helyen alkalmazzuk.

Mikor "élesítsük" a sárgyűjtőket?

A füsti és molnárfecskék első fészeképítési időszaka április végétől május második feléig tart, majd június-júliusban, a második költés kezdetén megismétlődik. A későn érkező, későn párt találó vagy a tojásos, fiókás fészek megsemmisülése miatt április végétől augusztusig találkozhatunk fészeképítő fecskékkel. Mivel a csillogó sár vonzza az átrepülő, fészkelőhelyet kereső fecskéket, a sárgyűjtőket érdemes a vonulás csúcsán, április közepétől működtetni, majd ettől kezdve a földet folyamatosan nedvesen tartani július közepe-végéig.

Meddig érdemes kihelyezni a fecske műfészkeket, mesterséges telepeket?

A fecskék évente kétszer költenek: az első költés április-májusban, a második június-júliusban kezdődik. Ehhez igazodva a kora tavasztól a nyár közepéig kihelyezett fészkekben, telepekben még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak. A fecskevédelemről részletesen olvashat itt >>

Mit tegyünk, ha a tojásos vagy fiókás fecskefészek leszakad?

Az ilyen esetben alkalmazható megoldásokról részletesen olvashat itt >>.

Fecskefiókák mentése hűvös, esős nyári időszakban

A 2010. év madarai – a fecskék – különösen érzékenyek a költési időszakban bekövetkező, több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra, mert ekkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek” és a madarak éhezni kezdenek. Ilyenkor a szülők megpróbálják minimalizálni az energiafelhasználásukat, nem repülnek, az eresz alá, sokszor az épületek belső helyiségeibe, akár lakásokba húzódnak vagy beülnek a fészekbe. Ha ilyen helyzetet tapasztalunk, néhány pár, illetve fészekalj esetében jó eséllyel segíteni tudunk akár az öreg madarakon is. Amint észrevesszük, hogy a rossz idő miatt a szülők nem repülnek és órák óta nem etetnek, a fiókamentés oldalon részletezett táplálék falatkákat csipesszel kínáljuk fel a fiókáknak. Amennyiben tátogva kérik az ennivalót, könnyű a dolgunk, ha nem teszik, akár ki is vehetjük őket a fészekből, és a kedvezőtlen időjárás végéig dobozban, kézből etethetjük őket. Amint megjavul az idő, tegyük vissza a fiókákat, illetve hagyjuk abba az etetést, a feladatot az ismét vadászni kezdő szülők visszaveszik tőlünk. Több napig elhúzódó hideg, csapadékos időben előfordulhat, hogy az öreg madarak is rászorulnak, elfogadják a felkínált táplálékot. Ilyenkor az eresz alatt, az ablakpárkányon üldögélő vagy az épület helyiségeinek melegébe behúzódó madarak közelébe lapos tálkába (a legjobb a műanyag virágalátét) élő lisztkukacot, kisujjkörömnyi marhahús darabokat tehetünk ki, ezeket a kiéhezett madarak jó eséllyel felcsipegetik (részletesen >>).

Mit lehet tenni, ha a felújítandó ház falán fecskefészkek vannak, az üregekben sarlósfecskék és denevérek élnek?

A kérdéssel részletesen foglalkozunk a következő oldalon. 

Meddig érdemes kihelyezni a sarlósfecskeodúkat?

A sarlósfecskék évente egyszer, május-júniusban költenek, ehhez igazodva az április közepe-végéig kihelyezett odúkban még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak. A fecskevédelemről részletesen olvashat itt >>  

Mit tegyünk, ha a harkályok megrongálják a házfalat?

A kérdéssel részletesen foglalkozunk a Harkályok rombolása oldalon.

Mit lehet tenni a települési galambokkal?

A kérdéssel részletesen foglalkozunk a Parlagi galambok, és a Parlagigalamb-mentesítés oldalon.

Hogyan védhetjük meg a madarakat a macskák ellen?

Az állatvédők szerint mintegy kétmillió (!) kóbor és kóborló házi macska van az országban, jelentős részük ellátatlanul. Ez az állapot nem csak a macskák számára méltatlan, de miközben ezek a fantasztikus kisragadozók csak azt teszik, ami a dolguk, a természetest messze meghaladó állománysűrűségük miatt kipusztul a vadmacska populáció, és elképesztő károk érik az énekesmadár állományokat. Az etetők, itatók macskavédelmével részletesen foglalkozunk itt >>

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!

Orbán Zoltán