Az utódok száma 1-2, melyek csupaszon és vakon, de például az embergyerekekkel összehasonlítva, lényegesen fejlettebben jönnek a világra. Az anya az ellést követően 1-2 hétig még testén hordozza kicsinyét, aki kampószerű tejfogaival az emlőbe, míg fejlett hátsó lábaival és hüvelykujjaival mamája szőrébe kapaszkodik. Anyja vitorláival takarja és védi. A szürkés színezetű fiatalok 4-6 hét elteltével röpképessé válnak, de néhány hétig még anyjuk gondoskodására szorulnak.

A denevérkölyök születése után néhány napig még folyamatosan a mamáján kapaszkodik

(közönséges denevér – fotó: Forrásy Csaba)

A kölykök az első napokban repülés közben pottyanhatnak le anyjukról, illetve kicsit fejlettebben már önállóan szétmászkálnak és kieshetnek a búvóhelyről. A szerencsésebbeket – különösen városokban – gyakran emberek találják meg, így lehetőség van a kis apróságok felnevelésére. (Ritkán lehetőség van a kölykök szálláshelyre történő visszahelyezésére is, ebben a kérdésben azonban általában csak szakember tud megalapozottan dönteni.) Mivel a kölykök mentése és ellátása speciális, ezért részletesebb tájékoztatást készítettünk (a denevérek általános mentéséhez ITT talál iránymutatást).

Elvesztett kölyök egy több száz példányos épületlakó kolónia környékén

(csonkafülű denevér – fotó: Boldogh S.)

FONTOS, hogy egy denevérnek mindenképpen segítségre van szüksége akkor, ha a földön kuporog vagy nappal búvóhelyen kívül, kitett helyen tartózkodik (pl. falon, fatörzsön). A harapások elkerülése érdekében az állat megfogása mindig kesztyűben történjen! Bár a kicsik nem tudnak harapni – sajátos tejfogaik csak az anya emlőjén való csimpaszkodásra szolgálnak –, gumikesztyű használata esetükben is mindenképpen javasolt. Soha ne fogja meg a denevért a szárnyánál lógatva, mert könnyen ficamot vagy törést okozhat!

A kisdenevérek felnevelése kifejezetten nehéz, ezért azt mindig bízzuk szakemberekre! De hogyan segíthetünk addig, amíg a megtalált kölyök tapasztalt kezekbe kerül?

1) A megtalált állatot helyezzük tiszta, tetején kilyuggatott, zárható műanyag tárolódobozba, amiben megfelelő hőmérséklet és páratartalom van. Nagyon fontos, hogy ne száradjon ki a kölyök, ez nyári melegben pár óra alatt bekövetkezhet. Jó megoldás a párásításra ha folyamatosan nedvesen tartott rongy van a dobozban, de soha ne használjunk bolyhosodó szövetet vagy papírtörlőt, mert az állat rá fog harapni, és a szétfoszló anyag a szájában marad! A denevérkölykök nagyon melegigényesek, az ideális hőmérséklet a tárolódobozban min. 25-28 °C. Ezt egy átlagos szobában melegítés nélkül nyáron sem tudjuk biztosítani, így használjunk zselés melegítőpárnát vagy melegvízzel feltöltött palackot. (Tárolásra a fentiekből adódóan papírdoboz nem alkalmas.)

2) Ha az 1) pont szerint biztonságba helyeztük az állatot, akkor telefonáljunk az illetékes nemzeti park igazgatóságra vagy mentőhelyre!

3) A várakozási idő alatt lehetőség szerint, gondoskodjunk a kölyök kiszáradásának megelőzéséről táplálással/itatással is. Cukros víz, macskakonzerv, hús stb. nem alkalmas denevérkölykök ellátására! Erre laktózmentes (!) forrázott tej és macskáknak való tejpótló tápszer (pl. Royal Canin BabyCat Milk; Panzi Milk Powder) 30-70%-os keveréke használható (mindkettő könnyen beszerezhető élelmiszerboltban és állateledel üzletben). Alkalmanként a testtömeg 10 %-át ajánlott etetni, ez kb. 0,2 ml tejkeveréket jelent. Az etetést nagyon óvatosan, 3-4 óránként megismételve, cseppentő vagy fecskendő segítségével végezzük. Az állat testén soha ne maradjon ételmaradék, ezt nedves ronggyal mindig töröljük le.

Fiatal alpesi denevér itatása (Fotó: Nagy Ágnes)

A denevérkölykök sikeres felkészítése az önálló életre nagyon összetett feladat, visszajuttatásuk a természetbe csak fokozott körültekintéssel történhet. Ezeket a műveletet mindig hagyjuk mentőközpont munkatársaira!

Denevérkölykök emberi kegyetlenség miatt is segítségre szorulhatnak.

Ezt a denevérmamát – aki sérülései miatt rövidesen elpusztult – újszülött ikreivel együtt kirángathatták valami résből vagy redőnytokból

(Mályi Madármentő Állomás szívességéből, fehérszélű törpedenevér – fotó: Boldogh Sándor)

Ha további kérdései vannak a denevérek kapcsolatban, látogassa meg védelmi programunk honlapját! A mentésekkel kapcsolatos kérdéseivel a Fővárosi Állat- és Növénykert Állatmentő Központjához fordulhat.

Fiatal kései denevér a Sünispotályban

(Fővárosi Állat- és Növénykert – fotó: Nagy Ágnes)

Írta: Nagy Ágnes & dr. Boldogh Sándor András