Fotó: Molnár Gyula

Ilyenkor, közvetlenül a kirepülés előtt, ill. nem sokkal a fészek elhagyása után valóban hangosak az erdei fülesbagoly fiókái. Eleséget "koldulnak" az öreg madaraktól, hangjukkal jelzik, hová kérik a "szállítmányt". Ez az időszak nem tart hosszú ideig, mindössze néhány nap. Ezt követően az immár anyányivá cseperedett fiatal baglyok elkóborolnak, és önálló életet kezdenek. Ebben az időszakban felbukkanhatnak a tágabb környéken, akár szokatlan helyeken is.

Felmerülhet a kérdés a jó szándékú emberekben: hogyan tudnék segíteni? Az ifjú éjjeli vadászok általában nem szorulnak emberi segítségre. Ritkán előfordulhat, hogy a talajon landolnak. Ezeket az egyedeket érdemes minél előbb biztonságos helyre juttatni, nehogy egy macska, kutya vagy róka étlapját gazdagítsák. A védett hely jelenthet magasabb fát, faodvat, sűrű és magas bokrot (pl. tuja, boróka, galagonya), ahova a négylábú ragadozók nem juthatnak el. Az a legjobb megoldás, ha sikerül arra a helyre visszatenni, ahonnan kirepült.

Talán zavaró lehet a fiókák eleségkérő, síró hangja, de ez eltörpül ahhoz a hangszennyezéshez képest, amit az ember okoz. Ráadásul a baglyok hasznos segítőink, sok rágcsálót és rovart pusztítanak el. Örüljünk annak, hogy ezek a madarak még elviselik az emberi környezetet, kérjük, legyenek türelemmel, hallgassák büszkén a "kis éji zenét"!