Ha nincs terepnaplóm, akkor ne is gyűjtsek fajlistákat?

Dehogynem! Ahogy azt az előző cikkben is említettem, "nem feltétlenül szükséges terepnapló, ha te egy kockás füzetbe szeretsz jegyzetelni, akkor használd azt. A lényeg, hogy azokat az adatokat rögzítsd a kockás füzetbe, amit a MAP online űrlapja elvár tőled a feltöltés során."

De a MAP terepnaplók segíthetik a munkádat, hiszen keretet adnak az adataid rögzítéséhez. Írj egy e-mail üzenetet a map@mme.hu címre, s máris küldjük a szükséges mennyiségeket.

Mindenképpen írd meg azt is, hogy mennyire lenne szükséged az 1. típusból és mennyire a 2. típusból!

Miben is különbözik az új terepnapló a 2014. óta használatos verziótól?

Ahhoz, hogy eldönthesd, melyik típust választanád és abból mennyit szeretnél, nem árt tudni a két fajta napló közötti különbségeket.

Az 1. típust 2014. óta használjuk, és sokan kedvelik. Használatáról több cikkben is említést tettem, de az adatbázis Programismertető oldalán részletes információkat olvashatsz róla.

Mindkét típus arra szolgál, hogy a MAP bejárások során megfigyelt fajok adatait rögzíthesd.

A legfőbb különbség az, hogy amíg az 1. típusban fel van sorolva a hazai fészkelő madárfajok nagy része (a nem fészkelő fajok megfigyeléseit üres sorokba kell beírni, ha teljes fajlistát rögzítesz), addig a 2. típusba neked kell beírni a megfigyelt fajok nevét is.

A tavaly szerzett tapasztalatok megvitatása során többen jelezték, hogy ők szívesebben írnák be maguk a látott/hallott fajok adatait, mert nem szeretnek keresgélni a rendelkezésre álló fajlistában. Voltak, akik szívesen használták az 1. típust, de olyan esetekben, amikor kevésbé fajgazdag területen végeztek bejárásokat, s csak 10-20 fajjal találkoztak az 1-2 órás terepi megfigyelés alkalmával, akkor "pazarlásnak" érezték elhasználni a terepnaplóban lévő fajlistás oldalakat. Az 1. típusú terepnapló 30 belső oldalán ugyanis 5 bejárás rögzítésére való hely van. Ha csak néhány fajjal találkoztál, akkor valóban tűnhet "pezerlásnak".

Ezek miatt is készítettük el a 2. típusú terepnaplót, amelyben a lapok tetején a fejléc adatok megadására szolgáló részek ugyanazok, mint az 1. típusban, de a fajlista nem szerepel benne, hanem üres sorokba kell beírni a megfigyelt fajok nevét és a fészkelés valószínűségét rögzítő kódokat (FV kódok), valamint egyéb opcionálisan megadható adatokat (pl. helyek, egyedszám, párok száma, módszer, MVP stb.). Így olyan esetekben, amikor tényleg csak kevés fajjal találkoztál, akár 29 bejárás adatait is rögzítheted egyetlen terepnaplóban! Amennyiben nem elegendő az egy lapon rendelkezésre álló 25 sor, akkor lapozz tovább, s folytasd a megfigyelési adatok rögzítését a következő oldalon (a fejléc részt át is húzhatod, vagy odaírod, hogy folytatás az előző oldalról).

Akkor mostantól az 1. típusú terepnaplót már nem használhatom?

Dehogynem! Akár mindkét félét is, ahogy éppen jobbnak látod. ;-)

A kitöltött terepnaplókat nem kell beküldeni az MME Monitoring Központjába, viszont az adatokat fel kell tölteni a MAP adatbázisába (map.mme.hu).

A 1. típusú, "fajlistás" terepnapló használatakor figyelmetlenségből könnyen

előfordulhat, hogy nem amegfelelő bejárás oldalára lapozol, hanem egy korábbira vagy

még később következőre, s oda írod az adatokat.

Ez könnyen elkerülhető, ha például binder csipeszt

vagy akár egy gémkapcsot használsz az előző bejárások rögzítésére.

A 2. típusú MAP terepnapló belső oldalai

A legutolsó, 30. lapon segítségképpen van egy fajlista HURING kódokkal

és magyar nevekkel, s az MVP kódok (a megfigyelt viselkedések

vagy paraméterek) listája és jelentésük is megtalálható.

Természetesen, az 1. típushoz hasonlóan, a terepnapló

kitöltési útmutatója a fedőlap belső oldalain olvasható.

Szerző: Nagy Károly