Állandó madarunk. Városi parkokban és erdőkben egyaránt találkozhatunk vele. Fontos számára az idős fák jelenléte élőhelyén. A fák törzsén, ágain harkályszerűen mozogva, sokszor fejjel lefelé csüngve keresi a kéregrepedésekben megbújó táplálékát. Territoriális viselkedésű, a párok egész évben őrzik revírjüket. Rovarlárvákkal, hernyókkal, kifejlett bogarakkal, pókokkal táplálkozik. Állandó madár, így ősztől bogyókat és magvakat is fogyaszt. Telente az etetőket is szívesen látogatja. Az etetőhelyre általában rakétaszerűen bevágódik, ezzel az összes ott táplálkozó madarat elijeszti. A napraforgómagok közül többet is felcsipeget, az így szerzett zsákmánnyal.

Élőhelye, költése:

Csaknem egész Európában, Északnyugat-Afrikában, valamint Ázsia nagy részén elterjedt. Főként domb- és hegyvidéki madár, de kisebb számban alföldi területeken is találkozhatunk vele. Idősebb, elegyes erdőkben, városi parkokban a leggyakoribb. Természetes és mesterséges odúkat egyaránt elfoglal, melyek bejáratát sárral tapasztja körbe, hogy a bejárati nyílás számára optimális méretű és alakú legyen. A mesterséges fészkelőhelyek oldalát az imbolygás elkerülése végett ugyancsak letapasztja. Az odúba némi fészekanyagot hord, amelyre rakja 6-9 tojását. Évente egy vagy két alkalommal fészkel.