A három sárszalonkafaj közül ez az egy fészkel hazánkban. A nagyobb összefüggő, de változatos vizes élőhelyeken költ. A vízrendezések, lecsapolások nagyon lecsökkentették számát. Bár európai állománya stabil, a lápok és mocsarak eltűnése, kiszáradása hazánkban sokhelyütt a faj eltűnésével járt. Ezek revitalizációja ismét fészkelésre alkalmas élőhelyeket eredményezhet hazánkban a vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok számára. Vonuló, a telet Európa nyugati és déli részén tölti. Március és május, valamint július és november között halastavi csapolásokon, nedves réteken, belvizeken, árasztásokon lehet megfigyelni nagyszámban vonuló csapatait. Enyhe teleken megkísérelheti az áttelelést is.

Élőhelye, költése:

Észak-Amerika és Eurázsia mérsékeltövi és sarkvidéki területein a fahatárig elterjedt. Turjánvidékek, lápok, mocsarak jellegzetes lakója. Egy adott területen fészkelési szándékát elárulja jellegzetes nászrepülése. Fészkét zsombékokra, vagy csak sűrű növényzet közé építi. Ez legtöbbször csak egy talajmélyedés némi növényi anyaggal bélelve. Fészekalja 4 tojásból áll, a fiókák 19-20 napi kotlás után kelnek ki. Fészekhagyók, felszáradásuk után egyből követik szüleiket. Háromhetes korukban már repülni is képesek. Talajlakó rovarokat, férgeket, csigákat zsákmányol. Hosszú csőrét a talajba szurkálja, annak vége meglepően rugalmas.