Hazánkban igen ritkán fordul elő, de akkor költésére is számíthatunk. A közelmúltig stabil, de kisszámú költőpopulációi éltek Magyarországon, melyek mára teljesen eltűntek. Újbóli költésére bármokor számíthatunk. Tápláléka sokrétű. Nyáron főleg rovarokkal, míg télen magvakkal táplálkozik. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti.

Élőhelye, költése:

Eurázsiai elterjedésű faj, amit az egyes populációk nagymértékű elszigetelődése jellemez. Változatos élőhelyeken telepszik meg. Szereti a gyümölcsösöket, szőlőket, a mozaikos, bokrokkal és fákkal tarkított mezőgazdasági területeket, sztyeppeket, fenyves hegyoldalakat. A tengerszint feletti magasságra sem kifejezetten érzékeny, bár a síkságokat nem kedveli. Évente egy vagy két alkalommal költ. A fészket a tojó a talajra építi, általában növényzet takarásában. Fészke a többi sármányhoz hasonlóan gyökérdarabokból, fűszálakból épül, melyet tollal vagy szőrrel bélel. 3-6 tojásán a tojó egyedül kotlik. Mindkét szülő eteti a fiókákat, melyek még röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket, de a szülők ilyenkor még 1-2 hétig gondoskodnak róluk.