Egy nagy, hosszabb szárnyú, világos színű egerészölyvre hasonlít, kissé sasszerű, német neve is „sasölyv” jelentésű. Európai elterjedésének nyugati határárát Magyarországon éri el. Első hazai költését 1992-ben bizonyították a Hortobágyon, azóta kisszámú, de rendszeres fészkelő. Mivel nagyon kis egyedszámban él Magyarországon, a magányos egyedek nem mindig találnak párt fajtársaik közül, ilyenkor egerészölyvvel állnak párba. Nyáron és ősszel a hazai állomány mellé érkeznek kóborlók is, ilyenkor nagyobb eséllyel lehet megfigyelni. Egyes példányok a telet is nálunk töltik. Mivel hazai állománya most van kialakulóban, az egyes ismert fészkek környékén kerülni kell a zavarást. Szerencsére a nálunk fészkelő párok főleg védett területeken költenek. A kóborló egyedek kímélete szintén fontos, mert a hazai állomány megerősödését is elősegítheti.

Élőhelye, költése:

Eurázsia füves pusztáin él, de félsivatagokban, kopár hegyvidékeken is előfordul. Egy alfaja Észak-Afrikában terjedt el. Magyarországon is az Alföldről származik a legtöbb megfigyelés. Fészkét sziklás környezetben párkányokra építi, sivatagi élőhelyein akár a földön is fészkelhet. Magyarországon az egerészölyvhöz hasonlóan fára, gallyakból építi otthonát. A fészek belsejét puha anyagokkal béleli. Fészekalja 2-5 tojásból áll, a fiókák 40 napos koruk körül hagyják el a fészket. Elterjedési területének nagy részén jelentős mennyiségű gyíkot fogyaszt. Nálunk rágcsálók dominálnak étlapján. Emellett rovarokat is eszik.