A békászó sast helyettesíti Európa keleti részén, attól valamivel nagyobb. Magyarországon tavasszal és ősszel vonul át. Néhány példány rendszeresen nálunk telel, ezek évről évre visszatérnek ugyanarra a vidékre (Kis-Balaton, hortobágyi Elepi-halastavak, Nyirkai-hany). Vonuló madár a telet főleg Ázsia déli részén tölti. A nálunk megfigyelhető madarak az elterjedési terület nyugati részéről érkeznek hozzánk, ezeknek az egyedeknek a védelme azért is fontos lehet, hogy esetleg elősegítsük a faj nyugati irányú terjedését. 1965-ben a Hanságban leírták költését.

Élőhelye, költése:

Hozzánk legközelebb Lengyelországban költ, keletre az Amurig terjed, fészkel még Pakisztánban, Indiában és Bangladesben is. Élőhelyigénye kisebb rokonáéhoz hasonló, erdei élőhelyeket népesít be, de nyílt vadászterületekre is szüksége van. Más sasokhoz hasonlóan nagy fészket épít gallyakból. A fészek belsejét száraz fűvel béleli, zöld ágakkal díszíti. A tojó általában két tojást rak, de legtöbbször csak egy fióka nevelődik fel, mert a nagyobb fióka megöli testvérét. Táplálékában a rágcsálók dominálnak, de madarakat, hüllőket, békákat és rovarokat is fogyaszt.