Hazai állománya Európában az egyik legjelentősebb volt, de 2009-ben már nem ismertünk költőpárokat. Világállományának legnagyobb része Ázsiában költ. Ízeltlábúakkal táplálkozik, szöcskéket, böglyöket, poloskákat, lepkéket, szitakötőket, pókokat fogyaszt.

Élőhelye, költése:

Eurázsiai elterjedésű faj. A múlt században világállománya jelentősen megfogyatkozott. Ma már szinte csak elszigetelt populációi élnek Németországban, Lengyelországban és Kelet-Európában. Ázsia északi részén többfelé fészkel. Hazánkban 1971 óta költött, kizárólag a Hortobágyon. Egykori magyarországi költőhelyei eltérnek a faj többi európai populációétól. Hazánkban a sásos, mézpázsitos, mocsaras területeket kedvelte, ahol a vízállás sekély. Évente kétszer költ. A hímek sokat énekelnek a mocsaras területből kiemelkedő növények tetejéről. Nászrepülése jellegzetes: hirtelen felemelkedésből, majd gyors zuhanásból áll, miközben folyamatosan énekelnek. Valószínűleg sem a hímek, sem a tojók nem monogámok. Fészkét a tojó építi zsombékok sűrű növényzetének takarásában, mely felülről teljesen észrevehetetlen. Átlagosan 5-6 tojást rak.