Pedig mindkét fajnak több mint harminc fészke bújik meg az ágak között, ahol a mostani rügyfakadás időszakában még jól megfigyelhetők ezek élete, a sokszor már kirepülés előtt álló fiókák csetlés-botlása, és a közelharcszerű etetés, amikor a hosszú csőrű fiatalok a szülők torkán lenyúlva jutnak hozzá a hal táplálékhoz. Az állatkert látogatói ennek a városi kolóniának köszönhetően olyan megfigyelési élményeket szerezhetnek, amit a madárvédelmi szakembereken kívül kevesen láthatnak, hiszen a mocsarak, tavak és folyók telepei nehezen megközelíthető, gyakran nem is látogatható szigorúan védett területeken vannak. Kedvcsinálónak ezt a telepet mutatja be fotós, videós beszámolónk.

A Duna vízi útja még a belvárosba is becsalogatja a vadon élő madarakat.

A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagy sziklája a Hősök-terének látképét is befolyásolja. A fehér ürülékcsíkok a szürke gémek jelenlétéről és jó emésztéséről tanúskodnak.

A telep az elefántos főkapun átjutva balra, a Nagy tó fáin "működik".

A tómederben álló, részben már csupasz fa a kormoránok ...

... fő fészkelőhelye.

A szürke gémek fészkei a Nagy-tó hátsó, Kós madárház felőli ösvényéről láthatók.

A tó Pálmaház felőli részéről, a Krokodilház hídjáról lehet legjobban megfigyelni a fészekanyaggal érkező, ...

... pihenő és ...

... leszálló szürke gémeket.

A legtöbb fészekben kirepülés közeli korú ...

... fiókák állnak és tátogva hűtik magukat a melegben.

A kotló madár jelenléte arra utal, hogy ebben a fészekben tojások vagy még egészen kicsi fiókák lehetnek.

A halászatból megtérő szülő madarak az etetés után a fészek közvetlen közelében vagy ...

... a közeli ágakon pihennek, napoznak, szárítkoznak.

A budapesti kolónia gémjei és kormoránjai nemcsak az állatkerti tóban találnak élelmet, de a Dunára és a város környéki tavakra, akár több tíz kilométerre is kijárnak halászni. Ezeket a madarakat lehet például a Blaha Lujza tér felett átrepülve megfigyelni (Fotók: Orbán Zoltán).