Holtfa

A holtfa az erdei élőhelyek kulcsfontosságú eleme a biológiai sokféleség, az erdők természeti folyamatai szempontjából. Holtfáról beszélünk akkor is, ha a még élő fán van egy elhalt vagy korhadó faág, de lehet az egész fa holt, amin belül megkülönböztetünk álló vagy fekvő holtfát, fatuskót, illetve egyéb leesett fadarabokat. A holtfa mérete, nedvességtartalma, kora és faja mind fontos tényezők a különböző élőlények számára. A legtöbb harkálynak szüksége van holtfára, mivel abban élnek azok a szaproxilofág rovarok, amelyek étrendjük nagy részét kiteszik. A harkályok fészkelés céljából és dobolásra is használják az elhalt vagy korhadó fákat. Magyarországon a fehérhátú fakopáncs csak olyan erdőkben fordul elő, ahol kiemelkedően sok holtfa van. Munkacsoportunk egyik fő feladata az lesz, hogy meghatározzuk, mely erdei ökoszisztémákban van sok holtfa, és ezek védelmét szorgalmazzuk a fehérhátú fakopáncs, és más, a holtfától függő fajok védelme érdekében. 
Standing dead trees are important for many beetle species and hence as feeding places for woodpeckers. Gerecse Hills. Photo: Gerard Gorman

 
Black Woodpecker foraging work on a dead tree. Spring. Photo: Gerard Gorman
Black Woodpecker foraging work on a dead tree. Winter. Photo: Gerard Gorman
Work of White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos) on a standing dead tree (snag) in the Zemplén Hills. Photo: Gerard Gorman
Standing dead Common Hornbeam (Carpinus betulus) stripped of its bark and pecked by White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos). The tiny holes are burrows of Fan-bearing Wood-borer (Ptilinus pectinicornis) a beetle the woodpeckers searched for. Gerecse Hills. Photo: Gerard Gorman

 

Irodalom

Csóka, Gy. (2000): Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. ‒ In: Frank, T. (szerk.): Természet ‒ Erdő ‒ Gazdálkodás. MME, Pro Silva Hungaria, Eger, pp.85-98.

Frank, T. (2018): Harkályok. ‒ In: Szmorad et al. (szerk.): Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken. Rosalia kézikönyvek 4. ‒ Duna ‒ Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 91-96.

Frank, T. et al. (2021): Védett Natura 2000 tölgyesek természetvédelmi kezelése II. ‒ Erdészeti Lapok 156(10): 8‒11.

Nagy, K. (szerk.) (2021): Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár. Nemzeti Földügyi Központ, Erdészeti Főosztály, Budapest, 68 pp.

Ódor, P. (2018): Az álló és a fekvő holtfa. ‒ In: Szmorad et al. (szerk.): Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken. Rosalia kézikönyvek 4. ‒ Duna ‒ Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 137-155.