2023.11.29
Vízimadár-védelmi Szakosztály

A 2023 évi őszi vízimadár szinkronfelmérések eredményei

Barátrécék ( Fotó: Mészáros Csaba)

Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya által 2022-ben elindított tavaszi fajspecifikus szinkronfelmérések a 2023-as évben is folytatódtak. Az őszi időszak felmérése ezúttal is két bukórécefajunk, a barátréce és a cigányréce monitoringját célozta meg hazánk legfontosabb vizes élőhelyein. A szeptember 15-18. között zajló, a Vonuló Vízimadár Monitoring felméréseivel összehangolva meghirdetett szinkronszámláláson idén 58 felmérőnk végzett megfigyeléseket 107 helyszínen. A terepi felmérések során több mint 8000 barátréce és mintegy 3700 cigányréce került távcső elé.

2022-ben vette kezdetét két récefajunk, a védett barátréce és a fokozottan védett cigányréce országos ún. szinkronfelmérése a tavaszi és őszi vonulási csúcsok időszakában. A Vonuló Vízimadár Monitoring területbejárásaival egyidőben meghirdetett országos felmérések során így nagyjából akkor kaphatunk pontosabb képet a két faj területi eloszlásáról, amikor azok a legnagyobb számban tartózkodnak hazánkban a tavaszi és őszi vonulási időszak során.

A két faj tavaszi vonulási csúcsa nagyjából egy hónapos különbséggel figyelhető meg a Kárpát-medencében. Ennek megfelelően a barátrécék országos felmérésére március közepén került sor, míg a cigányrécék szinkronszámlálása április közepén történt meg. Az őszi vonulási csúcs ezzel ellenben mindkét faj esetében azonos időszakban, szeptember hónapban figyelhető meg. Ezért a barátrécék és cigányrécék felmérését is egyazon területbejárások során el tudták végezni az önkéntes felmérőink.

Barátréce (Aythya ferina)

A Vonuló Vízimadár Monitoring sok évtizedes adatai alapján a barátrécék állománydinamikájára az erőteljesebb tavaszi vonulási csúcs jellemző hazánkban. A 2022-es első felmérési évben, a tavaszi vonulási csúcson például több mint négyszer akkora barátréce mennyiséget (18.005 pld.) észleltek felmérőink, mint az őszi vonulási csúcs alkalmával (4.105 pld.). Érdekes módon a 2023-as évben a két évszak közötti számbeli különbség szinte kiegyenlítődött. Míg az idei tavaszi szinkronfelmérésen az egy évvel korábbi mennyiségnek alig több mint felét (9.831 pld.) figyelték meg felmérőink, addig az őszi vonulási csúcson az egy évvel korábbihoz képest nagyjából megduplázódott (8.156 pld.) a távcső elé került barátrécék száma.



Barátréce ( Tokody Béla)
Barátréce (Fotó: Tokody Béla)

A legnagyobb csapatokat idén szeptemberben a Hortobágyi Nemzeti Park térségében (Csécsi-halastó 1.178 pld, Darvasi-halastavak 460 pld, Hajdúszoboszlói-halastavak 334 pld), a tömörkényi Csaj-tavon (1.070 pld), a Biharugrai- (854 pld) és Begécsi-halastavakon (221 pld), a szegedi Fehér-tó (780 pld) és a sándorfalvi Fertő (639 pld) térségében, illetve a Sumonyi-halastavakon (425 pld) regisztrálták felmérőink.



Barátréce szinkron
Az országos barátréce szinkronszámlálás eredménye (Forrás: MME Monitoring központ).



Cigányréce (Aythya nyroca)

A cigányréce állománydinamikájára – a barátrécével ellentétben – az őszi időszakban jellemzőek a nagyobb átvonuló mennyiségek. Míg az idei áprilisi szinkronfelmérés során 1.924 példányt figyeltek meg a felmérőink, addig a szeptemberi felmérésen 3.268  cigányréce került távcső elé. Ez arányaiban hasonló a 2022-es első felmérési év tavaszi (1.696 pld) és őszi (3.361 pld) számaihoz. 

Az előző év eredményeihez hasonlóan idén is Észak-Bácska térségében észlelték a legnagyobb cigányréce gyülekezést, a dávodi Földvári-tavon mintegy 1.000 példány tartózkodott a felméréskor. A Hortobágy térségében idén ősszel a kenderesi Telekhalmi-halastavakon figyelték meg a legtöbb cigányrécét (436 pld.). Emellett további jelentős mennyiség került távcső elé a Biharugrai-halastavakon is (558 pld).



Cigányréce ( Fotó: Tokody Béla)
Cigányréce (Fotó: Tokody Béla)

A nálunk fokozottan védett cigányréce világállománya a múlt század második felében szenvedte el a legnagyobb csökkenést, ami csak az ezredforduló környékén tudott stabilizálódni. A barátréce állománycsökkenése ehhez képest viszonylag újkeletű, 2008-ig még Magyarországon is a vadászható fajok között tartották számon. Az elmúlt évtizedekben tapasztalt állománycsökkenés miatt azonban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján 2014-ben az addigi „Nem fenyegetett”-ből (Least concern) a „Sebezhető” (Vulnerable) kategóriára változott a faj státusza. 2021-ben a barátréce felkerült az Európai Unió ún. prioritás listájára is, amely a fajvédelmi programok szempontjából kiemelt státuszú fajokat tartalmazza.



cigányréce szinkron
Az országos cigányréce szinkronszámlálás eredménye (Forrás: MME Monitoring központ)



Köszönetnyilvánítás

A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is hálás köszönettel tartozunk önkéntes felmérőinknek, akik az állami- és civil természetvédelemmel együttműködve segítettek, hogy egyidejűleg minél több vizes élőhelyről szerezhessünk adatokat a szinkronszámolás során. A szeptemberi felmérések kivitelezésében a következő személyeknek tartozunk köszönettel:

Barna Péter, Bodor Ádám, Bognár Szabolcs, Borza Sándor, Bozsaky Bonifác, Cser Szilárd, Csibrány Balázs, Csonka István, Dávid Jenő, Ecsedi Zoltán, Emri Tamás, Engi László, Gál Szabolcs, Gebei Lóránt, Gilányi Gábor, Gyuricza András, Hajdú Tamás, Hanyicska Zsolt, Hegedűs Dániel, Kaposvári Marcell, Katona József, Kecskés József, Kókai Ákos, Dr. Kókai Károly, Kókai Szabolcs, Dr. Kóta András, Králl László, Laczkó Szabolcs, Dr. Mester Béla, Mészáros Csaba, Molnár Ádám, Molnár Márton, Monoki Ákos, Mórocz Attila, Nagy Gábor, Nagy Tamás, Nagy Tibor, Pitó Andor, Polyák Ferenc, Pompola Krisztián, Schmidt András, Simay Gábor, Simon Orsolya, Szabó Gitta, Szántó Bence, Szász Előd, Szilágyi Attila, Takács Ádám, Tamás Ádám, Tar István, Tar János, Tihanyi Gábor, Dr. Tokody Béla, Tőgye János, Ifj. Varga Péter, Vigné Priznicz Tünde, Zalai Tamás, Zöld Barna Mihály

 

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

 

Csibrány Balázs