Az eredmények alapján újra kell gondolnunk a földikutyának a sztyeppei ragadozómadarak életében és a füves élőhelyek ökológiai rendszerében betöltött szerepét. A földikutyák a talajlakó életmódhoz szélsőségesen alkalmazkodott rágcsálók. Életük jelentős részét a felszín alatt kiépített járatrendszerükben töltik. Azonban számos megfigyelés bizonyítja, hogy olykor mégis a felszínre merészkednek. A felszín alatti életmód megóvja a földikutyákat a legtöbb ragadozóval szemben, de a felszíni kiruccanások alkalmával ki vannak téve a ragadozók támadásainak. A most közzé tett összehasonlító tanulmány (mely 15 országból származó adatokat elemzett) hívta fel a figyelmet e veszélyforrás egyáltalán nem elhanyagolható voltára. A földikutyákat szárnyas és szőrmés ragadozók egyaránt tizedelik a felszínen. Négy bagolyfaj (a kuvik, a gyöngybagoly, az erdei fülesbagoly és az uhu) mellett számos ragadozómadár, köztük a barna kánya, a parlagi-, és a szirti sas, továbbá a gatyás-, az egerész- és a pusztai ölyv fogyasztja a földikutyákat. A fentieken kívül néhány szemfüles madárfaj mint például a szarka vagy a dolmányos varjú kapcsán is megfigyelték, hogy elkapják a felszínre tévedt földikutyákat. A szőrmés ragadozók közül a róka és számos menyétféle (menyét, hermelin, nyest, közönséges-, molnár- és tigrisgörény) esetében nyert bizonyosságot, hogy a földikutya is szerepel a táplálékában. De a vadállatok mellet házi kedvenceink közül a kutyák és a macskák is tizedelik a felszínre tévedt földikutyákat.

A kutatókat is meglepte, hogy azokon a területeken, ahol a földikutyáknak még erős állományai lelhetők fel (például Kelet-Ukrajna) a fiókanevelési időszakban a parlagi sasok táplálékának harmadát, valamint a pusztai ölyvek táplálékának közel felét földikutyák adják! Egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy jelentős egyezést van egy adott területen élő földikutyák bundájának színárnyalata és a talaj színe között – vagyis azok a földikutyák maradnak életben, akik jobban el tudnak rejtőzni a nappali ragadozók elől, így nagyobb eséllyel túlélnek egy felszínre tett kirándulást.

De az összegyűjtött adatok és megfigyelések szerint nemcsak a felszínre látogató földikutyáknak van félnivalójuk. Bebizonyosodott, hogy a menyétféle kisragadozók nem csak a felszínre tévedt földikutyákat kapják el, de a járatrendszerbe is behatolnak és a felszín alatt is vadásznak földikutyákra. Mind a közönséges- és a molnárgörény, mind a tigrisgörény esetében ismertek erre vonatkozó adatok.

A földikutyák eddig gondoltnál magasabb aránya bizonyos ragadozók táplálékában, további érdekes kérdéseket vet fel. A földikutyákat fogyasztó ragadozók között ugyanis számos faj maga is veszélyeztetett. E fajok túlélésében, szaporodási sikerében a földikutyáknak, mint táplálékforrásnak is meghatározó szerepe lehet. Azonban a földikutyák közép-európai fajai maguk is rendkívül veszélyeztetettek. A Kárpát-medence bennszülött földikutyafajai a térség legveszélyeztetettebb emlősei közé tartoznak, melyek a közvetlenül a kihalás szélére sodródtak, megmentésük pedig óriási kihívást jelent a szakemberek számára. Kelet-Európában és a Közel-Keleten ugyanakkor számos földikutyafaj még ma is tömegesnek mondható. Ott pedig, ahol nagy egyedszámú földikutya-állományokat találunk, a felszínen mozgó egyedek is sokkal gyakoribbak.

A földikutyák jelenléte a felszíni ragadozók táplálékában e különös rágcsálók mindeddig rejtett, ugyanakkor igen fontos, a sztyepi ökoszisztémában betöltött ökológiai szerepére is felhívja a figyelmet. Egyúttal jól mutatja milyen fontosak a nagy egyedszámú, stabil földikutya állományok a nyílt, füves ökoszisztémák egészséges működése szempontjából. 

A cikk absztraktja letölthető innen.

További részletekért keresse fel az alábbi linket: 
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/mam.12062/abstract

A "A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében (LIFE13 NAT/HU/000183)" programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja. A projektben az MME partnerei:
a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület,
a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a MILVUS Csoport (Románia) és a
Szatmárnémeti Környezetvédelmi Ügynökség (Románia), Fővárosi Állat-és Növénykert, Kaposvári Egyetem, Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság, Madárvilág Nonprofit Közhasznú Kft., Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt., Magyar Madártani ésTermészetvédelmi Egyesület, NIMFEA Természetvédelmi Egyesület, Örségi Nemzeti Park Igazgatóság
www.sakerlife3.mme.hu