Óvjuk a baglyok nyugalmát!

Kérjük, hogy a baglyok számlálása közben tartsuk szem előtt a madarak nyugalmának biztosítását!

Lehetőleg ne menjünk be, különösen csoportosan ne a nappalozófák alá (ha a számolás miatt ez nem elkerülhető, a lehető leghalkabban egy ember végezze ezt), a törzstől tartsunk a lehető legnagyobb távolságot, amit távcső használata megkönnyít.

Ha azt tapasztaljuk, hogy az addig békésen, felborzolt tollal pihenő baglyok a testükhöz lapított tollakkal  (ilyenkor a madarak vastagsága a felére-harmadára csökken), felmeresztett tollfülekkel kezdenek figyelni, húzódjunk még hátrább. Így tudjuk elkerülni, hogy a nappalozó baglyok megriadva felrepüljenek. Ha ez mégis megtörténik, hagyjuk ott a helyszínt, hogy a madarak néhány kör megtétele után vissza tudjanak ülni.

 

Mettől meddig tart a felmérés?

Az országosan összehangolt, egyidőben végzett szinkron számlálás 2024-ben január 19–22. között, péntektől a következő hét hétfőjéig tart.

A telelő baglyokat azonban nem csak ilyenkor lehet számolni! A bagolycsapatokról egész télen várjuk az adatokat, melyeket akár utólag, a tavasz folyamán is érdemes beküldeni (lásd később, a "Hogyan és hova jelentsem az adatokat?" fejezetben), mert ezek is bekerülnek az éves öszesítésbe!

 

Hogyan és hova jelenthetem az adatokat?

Az adatok rögzítésére és beküldésére két adatlapforma is elérhető, ezek a szükséges tájékoztatást is tartalmazzák:

• internetes Google form jelentőlap, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható: https://goo.gl/forms/PWKKlqNIEKIx7ll32
• papíralapú jelentőlap letöltése itt>>
• a regisztrált madárfelmérők a Turdus okostelefonos alkalmazást vagy a megszokott MAP felületet használhatják, a Projekt mezőben a TASIOTU kódot (telelő erdei fülesbaglyok felmérése) alkalmazva.

Amint azt a rutinos adatgyűjtők már jól tudják, „a nulla adat” is adat! Ez ebben az esetben annyit jelent, hogyha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen (amelyet alaposan átnézett!), az is küldje el tapasztalatait, mert hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat!

Amennyiben kérdése van a bagoly szinkronszámlálással kapcsolatban, kérjük, az erdeifules@mme.hu e-mail címre írjon!

 

Mi történik az adataimmal?

Készül egy éves összesítés, illetve minden információ bekerül az országos Madáratlasz Program adatbázisába, ami pedig részét képezi egy európai szintű MAP összesítésnek.

• [a lakossági felmérés indulását megelőző, 2017. évi összesítés >>]
• 2018. évi összesítés >>
• 2019. évi összesítés >>   
• 2020. évi összesítés >>
• 2021. évi összesítés >>
• 2022. évi összesítés >>
• 2023. évi összesítés >> 
• 2024. évi összesítés >> 

 

Hol csatlakozhatok baglyos közösséghez?

A felmérés Facebook közösségi oldala: https://www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok/ 

 

Telelő bagolycsapatok?

Az Európában fészkelő tizenhárom bagolyfajból tizenkettő Magyarországon is előfordult már (gyöngybagolyfélék >>, bagolyfélék >>, egyedül a szakállas bagolynak nincs még magyar adata), tíz faj költ, és közülük öt rendszeres, helyenként gyakori fészkelője a lakott területeknek. A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel lakott területeink fáin.

Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezért is elképesztő, hogy Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja.

 

 

 

 

Hogy miért teszik ezt? Biztosan nem tudjuk, csak feltételezéseink vannak. Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki gyepek és szántók gazdag kisrágcsálószákmány-kínálata, ami a magyarországi enyhe teleken (a sarkkörön túli területekhez viszonyítva) könnyen és nagy biztonsággal hozzáférhető táplálékbázist jelent számukra.

 

Ezeket azonban könnyebben és zavartalanabbul érhetnék el, ha az agrávidék fáin, facsoportjaiban, mezővédő erdősávjaiban töltenék a nappalokat. Csakhogy a sík és dombvidékek alapvetően lombhullató fáinak csupasz ágain gyülekező bagolytömegek nagy vonzerőt jelenthetnének az olyan ragadozómadaraknak, mint a parlagi sas, a héja, az egerészölyv vagy akár a kerecsen- és a vándorsólyom, melyek termetüknél fogva potenciális veszélyt jelenthetnek az erdei és a réti fülesbagolyra. Ez a veszély a belterületi nappalozással gyakorlatilag teljes egészében kiküszöbölhető, mivel ezek a fajok (a héja kivételével) nem szívelik az ember közelségét.

 

 

 

A baglyok miatt máshogy kell élnünk?

 

A tapasztalatok alapján a megszokott tevékenységeink nem zavarják a baglyokat. Ezeket a madarak senki nem kényszeríti a belterületekre, maguk választják a téli hónapokra nappali szálláshelyül az ember közvetlen közelségét, elfogadva az ezzel járó hatásokat.

 

Éppen ezért a megjelenésüket követően az embereknek nem kell az életüket alapvetően megváltoztatva áldozatot hozniuk a madarakért. A mindennapi, megszokható tevékenységek: a járókelők jövés-menését, a forgalom zaját és látványát, az óvoda- és iskolaudvaron szaladgáló és hangoskodó gyereket, a kertben tevékenykedő vagy éppen a bagolypiszkot a pihenőfák alatt feltakarító emberek mozgását a madarak semleges környezeti hatásként kezelik.

 

Az persze előfordul, hogy egy-egy szokatlan zajra a madarak felfigyelnek, és egy-két idegesebb példány fel is repül (ez különösen a nagyobb egyedszámú, zsúfolt telelőhelyeken fordulhat elő), miközben a mellettük lévő madár tovább szunyókál.

 

 

 

Jó ez nekünk?

A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Ezek közül az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő legfontosabb ilyen információ a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet.

Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérések alapján biztosan Magyarországon tartózkodó mintegy 16 000 bagoly legalább 4 020 500 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen. Hogy ez mekkora szám? Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 100,5 tonna!

A gazdálkodóknak tehát ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok (nem számolva a már néhány hetes korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait, melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb) ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

A baglyok jelenléte tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt.

 

Ráadásul az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése

rendkívül izgalmas élmény is a városlakó, természeti élményekre

vágyó lakosság számára – 2 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

Élménynek sem utolsó a reggeli szürkületben kihúzó, illetve estefelé kirepülő baglyok számolása (lásd a cikk elején a második videót).

 

A felmérés története

Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

 

Mi a célja?

A telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.

 

Ki vehet részt benne?

Bárki, mivel a felméréshez nincs szükség különleges madártani ismeretre vagy felszerelésre, ráadásul a vizsgálódáshoz el sem kell utazni a városból, a faluból.

Az MME az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, így gyakorolva az elektronikus eszközök, az okostelefon és az internet együttes terepi használatát is.

 

Hol keressem a baglyokat?

A lakott területi gyülekezések legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben alakulnak ki, azonban lombhullatókon vagy a lakott területek határában fekvő temetők területén is előfordulhatnak kisebb csoportok.

A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen nappalozó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra vagyunk kíváncsiak, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről (ártéri erdők, telepített fenyvesek, sűrű ezüstfa állományok stb.) is érdemes és lehet adatot gyűjteni.

 

A baglyok tömeges jelenlétére utal a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, ...

 

... valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett

köpet – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

Mi kell hozzá?

A számláláshoz kézi távcső ajánlott, de lombhullató fákon, bokrokon akár szabad szemmel is pontosan meghatározható az erdei fülesbaglyok egyedszáma.

 

Levelek hiányában a csupasz ágakon tömegesen pihenő erdei fülesbaglyok gyakran

már messziről is jól láthatóak és számuk könnyedén meghatározható.

6 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

Az erdei fülesbagoly telelőhelyeken magas, meglehetősen jó takarást biztosító örökzöldeken is nappalozhatnak madarak. Ezek a fák megnehezíthetik a nappali fényben történő, pontos számolást, hiszen nem biztos, hogy az összes bagoly észlelhető a zárt, sötét lombozatban. Ilyen esetekben lehet alkalmazni a szürkületi kihúzáskor vagy a hajnali behúzáskor történő számlálást, amivel pontosabb adatokat nyerhetünk a nappali fényviszonyok között történő számoláshoz képest, persze csak a problémás örökzöldek esetében.

 

A télen is sűrű lombozatot viselő örökzöldek sötét belsejében már nehezebb a

baglyok számolása – ilyenkor jól jön egy kézi távcső (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok is megjelenhetnek a nappalozóhelyeken, akár az előbbi faj egyedei közé vegyülve, akár azoktól elkülönülve. Ennek értelmében az erre vonatkozó megfigyeléseket is (réti fülesbagoly, kuvik stb.) is köszönettel fogadjuk.

 

Az erdei fülesbagoly telelőcsapatok madárról madárra történő számolásakor figyeljük,

keressük a sokkal-sokkal ritkább, de alkalmilag feltűnő réti fülesbaglyokat is.

Utóbbiak tollfüle kisebb, szeme (írisze) sárga, nem pedig narancssárga,

mint az erdei fülesbagolynál, ami a fekete maszkkal szigorúbb

tekintet kölcsönöz a fajnak. 4 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

Kell-e etetni a telelő baglyokat?

Közvetlenül, úgy mint az énekesmadarakat, nem és nem is kell, mert az etetőkből kihulló mag oda vonzza az egereket, amikre a baglyok éjszakánként így vadászni tudnak. Illetve léteznek bagolyetető egérvár megoldások, amikről itt olvashat >>

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, különös tekintettel a pedagógusokra, hogy közösen minél többet tehessük! Köszönjük!

 

 

Kovács Ágnes – Orbán Zoltán