Tavi cankók a Dél-Alföldön
A hazánkból már költőfajként eltűnt tavi cankó (Tringa stagnatilis) az elmúlt hetekben rendszeresen megfigyelhető volt a Dél-Alföld szikes tavain és halastavain; így a szegedi Fehér-tavon, a tömörkényi Csaj-tavon és a pusztaszeri szikeseken.
Az ázsiai sztyepptavak fészkelő madara ez a kisméretű, kecses cankófajunk. Szibérián keresztül a Távol-Keletig elterjedt. Szikes tavak, mocsarak partján költ.
Bővebben
Március végén és április jelenik meg az alföldi szikes tavakon, illetve halastavaink lecsapolt tóegységein, így sokszor egy-két madár mutatkozik csak, de időnként kisebb-nagyobb csapatokban figyelhető meg, mint ahogy azt a szegedi Fehér-tó jelenleg lecsapolás alatt álló tavain is megfigyelhettük az elmúlt napokban.
Magyarországon rendszeresen költött a múlt század közepéig, ez volt a legnyugatibb ismert költőhelye a fajnak. Legjelentősebb költőhelye a Pest megyei Ürbőpuszta volt, ahol Vönöczki-Schenk Jakab neves ornitológusunk feljegyzése szerint 5-6 km átmérőjű területen nem volt ritka az 50-60 pár sem. Sajnos a gátlástalan tojásgyűjtés felmorzsolta itt még stabil állományát. Korabeli (1920) újságcikket idézve: „A budapesti cukrászok szedik a vízimadártojásokat. Egy kiskunsági kocsis két óra alatt 600 különböző fajú tojást gyűjtött pesti megbízói számára. Ez év tavaszán ezrével szállították városunkba a vízimadártojásokat.” Az eredmény nem volt meglepő: az egyetlen stabil közép-európai tavi cankó populáció szétszéledt és aligha van arra remény, hogy újra megtelepedjen.
Utolsó bizonyított költése 1958-ben történt, szintén Ürbőpusztán, ahol dr. Sterbetz István abban a csapadékgazdag évben felfigyelt egy tavi cankó párra, amely a következő héten is ugyanott volt.
Röviddel ezután a budapesti állatkert egyik beszállítója, engedéllyel, egy rakás partimadár tojást szállított az állatkert keltető házába. A tojások kikeltek és ott bukkantak az utolsó fészkelő tavi cankó bizonyítékára: egy fiatal tavi cankó is volt a kikeltett madarak között!
Szerencsére rendszeresen látható vonuláson a faj, sokak kedvenc parti madara, kecses csőrével, nászruhában finoman pöttyözött tollazatával feltűnő jelenség. Március-áprilisban illetve július-szeptember között lehet látni kisebb-nagyobb csapatokban, de sajnos fészkelő tavi cankó látványáért már Ázsiáig kell utaznunk.