Négy év kihagyás után az ülésre 2023. november 20-án került sor az MTM Semsey Andor előadótermében. Összesen 70 fő vett részt az ülésen, képviselve több hazai egyetemet, kutatóintézetet, nemzeti parkot, minisztériumot és NGO-t.

Az ülés Vörös Judit köszöntő szavaival indult, majd Gubányi András, az MTM Főigazgató-helyettese nyitotta meg hivatalosan a rendezvényt. Az első előadást Váczi Olivér tartotta, aki Bakó Botondra, idén júliusban elhunyt kollégánkra emlékezett. Olivér felidézte Botond szakmai és emberi sokszínűségét, összefoglalta munkásságát.

Idén is egy külföldi meghívott előadó indította a szakmai előadások sorát. Phillip Jervis, az Imperial College London kutatója beszélt a kétéltűek kémiai védekező mechanizmusairól „Amphibian chemical ecology in conservation” címmel.

Phillip Jervis Amphibian chemical ecology in conservation című előadása

Az első magyar nyelvű – Genetika és viselkedésökológia - szekcióban hallhattunk a Balkán-félsziget herpetofaunájának faji és genetikai változatosságáról, spanyol alpesigőte-populációk genetikai eredetéről, Ibériai hegyigyíkok viselkedési stratégiáiról és a rákosi viperák egyedi viselkedési mintázatairól.

Rövid kávészünet után folytatódott az ülés a Populációk biológiája szekcióval. A szekcióban érdekes eredményeket hallhattunk a kaszpi haragossikló Duna-menti állományainak felméréseiről, 22 év gyepi béka monitorozásáról a Pilis-Visegrádi-hegységben, a rákosi vipera élőhelyválasztásáról, a rézsikló táplálkozásáról és élőhelyválasztásáról a Felső-Kiskunsági turjánvidéken, és barna békák akusztikus vizsgálatának alkalmazhatóságáról jelenlétük és tömegességük megállapításában.

Egy közös fotózás után a múzeum büféjében szendvicsebédet szolgáltunk fel és lehetőség nyílt a közvetlenül az előadások után nem feltett kérdések megvitatására.

Az ebéd utáni első szekció a hazai kétéltűek és hüllők betegségeit és elváltozásait taglalta. Újabb információkat kaphattunk a ranid herpeszvírus hazai előfordulásáról, kétéltűek fertőző betegségeiről Észak Magyarországon, spanyol gyíkok szerepéről a kullancsok által terjesztett kórokozók terjesztésében, vadon élő hüllők gerinctorzulásairól, és a kitridgomba fertőzés ivararányra gyakorolt hatásáról barna varangyon.

Közvetlenül ezután a negyedik szekció a Veszélyeztető tényezők és hatásaik címet kapta. Ennek megfelelően hallhattunk lábatlangyíkok offroad-kerékpározás okozta potenciális mortalitásáról, a tisztított szennyvíz erdei béka peték és ebihalak túlélésére gyakorolt hatásáról, rákosi vipera ragadozóiról és a madarak általi predációs nyomásról, rovarirtók kétéltűekre gyakorolt ökotoxikológiai hatásáról, valamint az akvatikus inváziók és az urbanizáció hatásáról hazánk herpetofaunájára.

A délutáni kávészünet után az utolsó – Természetvédelmi beavatkozások – szekció következett. Ennek során megtudhattuk, milyen hatással voltak a védelmi intézkedések a rákosi vipera kiskunsági állományaira, milyen szerepe van a napozóhelyeknek a teknősök védelmében, azt, hogy a természetvédelmi kezeléseknek milyen hosszútávú hatásai vannak a békafajokra a Hortobágyon, és hogy milyen trendek láthatóak a farmosi békamentés 20 év alatt összegyűlt adatai alapján.

A jó hangulatú ülést Vörös Judit szavai zárták, ami után a résztvevők egy része a Grund nevű szórakozóhelyen vitatta meg a további fontos herpetológiai kérdéseket.

Köszönjük az előadóknak, hogy prezentációjukkal hozzájárultak az ülés magas szakmai színvonalához!

Az Előadóülésről készült képek IDE KATTINTVA tekinthetők meg.

Az elhangzott előadások összefoglalóit tartalmazó absztraktfüzet INNEN tölthető le.