A sérült madarat a nyomkövető jelei alapján találták meg szeptember 21-én röpképtelen állapotban, Dunaszentgyörgy határában (Gubacsi Mihály), miután két napja egy helyből érkeztek a pozíciójelek.

Röpképtelen vörös kánya (fotó: Gubacsi Mihály)

Innen a madár a Fővárosi Állat- és Növénykert Természetvédelmi Mentőhelyére került, ahol a szükséges vizsgálatok után megkezdték a kezelését. Mivel külső sérülése és csonttörése nem volt a kányának, a kézrekerülés körülményeire nem találtak egyértelmű magyarázatot, így – bár a mérgezés gyanúja nem lett kizárva – egyelőre ismeretlen ok miatt került bajba a madár.

Vörös kánya a Fővárosi Állatkert Mentőhelyén (fotó: Dr. Sós Endre)

Az állatkerti kezelést és felerősítést követően október elején visszakerült rá a jeladó (Spakovszky Péter) és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén engedték szabadon a nemzeti park munkatársai. A viselkedése és repülése alapján önálló életre képes állapotban volt. Az elengedéshez közeli erdősávban, majd pár nap múlva egyre messzebb mozgott, egy héttel később a Mecsekben is éjszakázott, később Somogy megyében adott pozíció jeleket. Ezt követően a Csepel-sziget környékén és a Felső-Kiskunságban mozgott, a napokban pedig ismét a Duna mentén van, nem messze a szeptemberi megtalálás helyétől. 

Vörös kánya elengedése (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

Elengedett, felépült vörös kánya (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

A madarat idén júniusban gyűrűzték fiókaként, fészektestvérével együtt Kelet-Szlovákiában (Vladimír Pečeňák, Štefan Mikiara), ahol ez az egyetlen ismert vörös kánya fészkelés. A jeladót a Brnói Állatorvosi Egyetem (Prof. Ivan Literák, University of Veterinary and Pharmaceutical Sciences Brno) és a Szlovákiai Ragadozómadárvédelmi Egyesület munkatársai (Boris Maderič, Raptor Protection Slovakia) szerelték a kirepülés előtt álló fiókákra. Az itthon megtalált példány nyáron a fészkelőterület környékén mozgott (40 km-es körzetben). Szeptember elején elhagyta a szülőföldjét, pár napot a Zemplén környékén töltött és szeptember 8-án indult hosszabb útra, a Kárpát-medence Duna menti területeire.

Vörös kánya fiókák a fészekben (Fotó: Vladimír Pečeňák)

Vörös kánya fiókák a jeladókkal (Fotó: Prof. Ivan Literák)

Ez az első külföldi gyűrűs vörös kánya megkerülési adat Magyarországon. Az itthon gyűrűzöttek közül (24 példány) eddig nem került meg egyik sem. Egy archív adatot őrzünk, egy 1921-ben, a Mátramindszentnél gyűrűzött madár Horvátországban (Istria) került kézre fél évvel később.

Hazánkban a vörös kánya ritka fészkelő. Március vége és október között tartózkodnak csak a költőterületeken. Az európai állomány részben vonuló, néhány példány telel a Kárpát-medencében.

További információ a vörös kányáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-milmil