A rendezvényt Babocsay Gergely, az MME KHVSZ elnöke nyitotta meg. Ezután egy angol nyelvű szekció következett, amelynek nyitó előadójaként Victor Goyannes Dill Orrico, a Universidade Estadual de Santa Cruz (Ilhéus, Bahía, Brazília) Kétéltűgyűjteményének vezetője beszélt Amazónia és az Atlanti Esőerdő biogeográfiai kapcsolatáról. 

Három egyetemi hallgató és doktorandusz vállalkozott arra, hogy angol nyelven mutassa be munkáját és részt vegyen a hallgatói versenyen, amelynek győztese Lőrincz Dávid (Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Biológus Szak) lett „Astroglial architecture of Squamata as compared to the astroglia of Crocodilia and Testudines: A GFAP study” című előadásával. A három hallgatói előadás után Konrad Mebert, svájci kutató mutatta be munkáját az idei év hüllője, a kockás sikló monitorozásával kapcsolatos eredményeiről.

A második szekcióban gyakorlati természetvédelmi előadások következtek a hazai herpetofaunát érintő veszélyekről, mocsári teknős tojásrakóhelyek védelméről, a KHVSZ programjairól, a herptérkép program eredményeiről, a rákosi vipera visszatelepítési programjáról, kétéltűgázolások monitorozásáról és az autópálya-menti élőhelyek herpetofaunájáról. A szekció két záróelőadása során magyar kutatók eredményeit hallhattuk Albánia herpetofaunájáról és annak természetvédelmi értékeléséről. Ehhez a két előadáshoz kapcsolódott szorosan az ülés egyetlen posztere, melyen a görög karsztvipera taxonómiai státuszát ismertette angolul a nemzetközi szerzőgárda.

Ebéd után Carla Santana Cassini az Universidade Estadual de Santa Cruz (Ilhéus, Bahía, Brazília) kutatója beszélt arról, hogy hogyan lehet a morfológiát és a genetikai vizsgálatokat felhasználni a fajhatárok meghúzásához. A plenáris előadás révén felvezetett taxonómia és viselkedésökológia szekcióban mocsári teknős filogeográfiájáról, vizisikló táplálékösszetételéről, kétéltűek bioakusztikai vizsgálatáról, két hazai békafaj kitridgomba fertőzésének vizsgálatáról, ibériai hegyigyíkok személyiségvizsgálatáról és a zöld gyík szexuális jelzéseiről hallhattunk érdekességeket.

Az utolsó szekcióban pedig populációbiológiai témákat ismerhettünk meg: a mocsári teknős aktivitási mintázatáról, két mocsári teknős élőhelyének összehasonlításáról, a foltos szalamandra mozgásmintázatáról és a bombatölcsérek szikes vizeinek kétéltűfaunájáról láthattunk előadásokat.

Az előadóülésen készült képekből válogattunk a honlapunk galériájába: 

5HE - 2016. március 7.