Az eseményt élő közvetítésben is lehetett követni a Természetfilm.hu jóvoltából, és a felvételeket megőriztük az utókornak a Kamerával a Madarakért Ustream csatornán.

A következőkben egy rövid összefoglalót szeretnénk közreadni a megemlékezésen elhangzottakról.

Bajor Zoltán, az MME jelenlegi elnöke megnyitja az ünnepi megemlékezések sorát (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

Az ülés elején Bajor Zoltán, az MME elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és köszönte meg a lehetőséget, hogy a tudományok „fellegvárában”, az Akadémián tarthatjuk ezt a számunkra jeles eseményt.

Láng István akadémikus, egyesületünk örökös tagja, akit levezető elnöknek kért fel az MME, sajnálatos módon betegség miatt távol maradt, szerepét Bajor Zoltán vette át. Láng István ugyan személyesen nem tudott megjelenni, azonban gondolatait – kérésére – Haraszthy László tolmácsolta a jelenlévőknek. A történet, melyet elbeszélt, arról szólt, miként ismerkedett meg egy svéd tudóssal és neki köszönhetően hazánk madarászaival, majd lett az ország egyik ismert amatőr ornitológusa, aki hobbi szinten kapcsolódott a profi madarászokhoz.

Báldi András, az MTA Ökológiai Osztályának főigazgatója elmondja köszöntőjét (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

Ezt követően Báldi András, az MTA Ökológiai Központ főigazgatója, mint a vendéglátó Akadémia Biológiai Osztálya nevében mondta el ünnepi beszédét. Örömmel tette mindezt, hiszen személyesen is kötődik a madarászvilághoz. 13 éves kora óta tagja egyesületnek, gyermek- és ifjúkora nyarait gyűrűzőtáborokban töltötte. Később szakmai és tudományos vonalon is megmaradt ez az érintettség, ezért nem csupán vendéglátóként, hanem vendégként is üdvözölte a 40 év alatt megerősödött, független, hazai és nemzetközi szinten is elismert egyesületet, és kívánt sok sikert a ránk és az egyesületre váró kihívások akadálymentes vételéhez.

Schmidt Egon, Kossuth-díjas madarász író köszöntője és beszámolója (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

A sorban ezek után Schmidt Egon Kossuth-díjas madarász író, az MME tiszteletbeli elnöke következett. Beszédében visszaemlékezett, hogy 40 évvel ezelőtt mennyire telve volt a társaság lelkesedéssel és ötletekkel, azonban jósok nem voltak. Az egyesület messzire jutott és szép eredményeket ért el. A kezdeti és későbbi nehézségek ellenére beindult az érdemi munka, ami meg is hozta gyümölcsét. Schmidt Egon két madárfajt emelt ki, a kerecsensólymot és a réti sast, melyeket megmentettünk a kipusztulástól a ragadozóvédelmi szakosztály kitartó és áldozatos munkájának köszönhetően. Szóba került a gólyakérdés is, mely program ma már zökkenőmentesen működik. Többször is megemlítésre került a néhai, szeretett Madártani Intézet, mely szervezetnek munkáját gyakorlatilag az egyesület vette át, sőt volumenét tekintve jócskán meg is haladta. Továbbá megemlékezésében elmondta, hogy az MME „túllépett a madarakon” és elkezdett más állatcsoportokkal is foglalkozni. Ezek közül kiemelte a kétéltűek és hüllők védelmében elért teljesítményt, a sikeres békamentéseket és a Haraszthy László és Péchy Tamás nevéhez fűződő rákosi vipera tenyésztelep elindítását. Zárszóként, megemlítette a gyerekeket miszerint egyedül az ő lelkük fogékony még arra, hogy egy kis madárvédelmet csöpögtessünk belé. Számtalan író- és olvasótalálkozót tartott írónk elmondta, hogy egy ilyen alkalommal őt a „madarak földi helytartójának” aposztrofálták. Igaz, hogy a madarak beszélni nem tudnak, de énekelni annál inkább, így a nevükben Schmidt Egon is megköszönte az elmúlt 40 év néha talán fáradtságos, mégis örömteli munkáját, melyet az egyesület a madarak védelme érdekében végzett.

Rakonczay Zoltán, a hazai természetvédelem megalapozója (Fotó: Zöld Kakas Líceum)	Rakonczay Zoltán, a hazai természetvédelem megalapozója (Fotó: Kincses László)

A köszöntő beszédek sorában Rakonczay Zoltán tiszteletbeli elnök, a hazai állami természetvédelem egyik megalapozója következett, kinek szervezetünk a megalakulását is köszönhette. Elmondta, hogy abban az időben egyesületet csak abban az esetben lehetett létrehozni, ha legalább 11 leendő tagot fel tudott mutatni és egy államtitkár vagy egy kormányzati ember vállalta érte a garanciát. A Költő utcában, több ornitológussal folytatott értekezések után 13–14 ember jelezte, hogy egyesületet kíván létrehozni, amit ő aláírásával jóvá is hagyott és a kérelmet eljuttatta a belügyminisztériumba. A minisztérium részéről Tölgyfa százados megbizonyosodott róla, hogy a leendő madarász egyesület jó szándékú. Majd a százados tanácsára és Rakonczay Zoltán kérésére a mezőgazdasági minisztérium jogásza, Sütő Laci bácsi átnézte és ahol szükséges volt, helyesbítette a hivatalos szöveget. Így alakult meg épp 40 éve, 1974. január 6.-án az egyesület a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlang mozijában. Beszédének második részében a sok költözésről mesélt, amelynek során hozzákerült két kép. Az egyik Herman Ottót, a másik pedig Herman Ottó feleségét ábrázolja. Ezen alkotások valaha a Madártani Intézet tulajdonát képezték. Rakonczay Zoltán úgy gondolta, az MME-nél van a továbbiakban méltó helye, ezért ünnepélyesen átadta Bajor Zoltánnak megőrzésre.

Oriolus Kamarakórus (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

A köszöntő beszédeket az Oriolus Kamarakórus éneke zárta. Már a kórus neve is magáért beszél, jelentése sárgarigó, mely az egyik legszebb hangú hazai énekesmadár. Talán még annyit érdemes tudni az énekkarról, hogy az itt megjelent 5 fő csupán szemernyi része az egyébként 35 tagot számláló egyetemi karnak, tagjai közül többen is megfordultak az MME börzsönyi madarásztáboraiban.

Festetics Antal ünnepi visszaemlékezése (Fotó: Orbán Zoltán)

A zenés kitérő után Festetics Antal, az MME tiszteletbeli elnöke kapott szót. A Göttingeni egyetem professzora – aki szerint Herman Ottóról megemlékezni azért is fontos, mert „az általa egykor létrehozott Madártani Intézet szellemi és gyakorlati utódja a mi jelenkori Madártani Egyesületünk” – elbeszélte a természettudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus tanulságos és sokrétű élettörténetét, illetve a Madártani Intézet és az egyesület életének alakulását. Előadása végeztével megköszönte minden tagtársnak és támogatónak, hogy „képesek voltunk egy olyan önálló, független Madártani Egyesületet létrehozni, melynek immár 40 éves sikertörténetét ünnepelhetjük”, valamint kívánt mindannyiunknak élményekben gazdag madarászatot az elkövetkezendő évre.

Festetics Antall előadása megtekinthető itt >>

Barnabás Fuvolakvintett (Fotó: Orbán Zoltán)

A hosszúra nyúlt délelőtti etapot kávészünet követte, mely után a Barnabás Fuvolakvintett 4 tagja fuvolázta vissza az ünnepi hangulatot a terembe. A kvintett, itt megjelent természetkedvelő tagjai között van újságíró, építész, gyógytornász és egy szakmabeli biológus is. Előadásukban Eugene Bozza Nyári nap a hegyen című művéből hallhattunk 3 tételt.

Az ünnepi beszédeket követően Halmos Gergő, Haraszthy László, Csörgő Tibor és Szép Tibor előadásai hangzottak el, bemutatva az MME egy-egy tevékenységi területének eredményeit.

Halmos Gergő, az MME ügyvezetője (Fotó: Zöld Kakas Líceum)

Halmos Gergő az egyesület ügyvezető igazgatója az MME mint társadalmi szervezet szerepéről, és társadalom számára nyújtott eredményeiről beszélt. „Az MME-t alapító 200 tag 40 évvel ezelőtt nem is képzelhette el, hogy a rendszerváltás előtt megalakult szervezet 40 éve alatt hova fejlődhet. Mára 10 ezer fős szervezetté alakultunk, a kezdetektől több mint 35 ezren léptek be egyesületünkbe és már a szimpatizánsaink száma meghaladta a 70 ezer főt. Az egyesület a társadalomnak természetvédelmi szakemberek sokaságát, ismereteket, közösséget, lelkesítést és a természetvédelembe való bekapcsolódás lehetőségét adta. A négy évtized alatt a körülmények kedvezőbbekké váltak egy társadalmi szervezet működéséhez, azonban a természetvédelmi kihívások folyamatosan növekedtek. Így a következő évtizedekre a célkitűzésünk csak az lehet, hogy a társadalom minél szélesebb körét vonjuk be a természetvédelembe.”

Halmos Gergő előadása megtekinthető itt >>

Fritz Hirt köszöntője (Fotó: Orbán Zoltán)

A nemzetközi BirdLife is üdvözölte az MME-t megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Marco Lambertini, a BirdLife főigazgatója videó üzenetben küldte el jókívánságait és köszöntőjét, majd a svájci BirdLife képviselője, Fritz Hirt személyesen is megköszönte az eddigi közös munkát és további sikereket kívánt.