Biharugrai-halastavak
IBA kód: HU30
Megye: Békés
Földrajzi koordináták: 46.58 É, 21.34 K
Tenger feletti magasság: 90-95 m
Terület: 16 000 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2
Földrajzi koordináták: 46.58 É, 21.34 K
Tenger feletti magasság: 90-95 m
Terület: 16 000 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2
Élőhelyek: vízi élőhelyek (40%), gyepek (30%), mesterséges élőhelyek (25%), erdők és facsoportok (5%).
Földhasználat: mezőgazdaság (50%), halászat és akvakultúra(40%), természetvédelem és kutatás (40%), erdőgazdálkodás (10%), honvédelem (5%), vízgazdálkodás (5%).
Veszélyeztető tényezők: halászat és akvakultúra (A), a növényzetégetése (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), a mezőgazdaságitermelés intenzitásának növekedése (B), a madarak zavarása (B),erdősítés (C), üdülés, turizmus (C), nem őshonos növényfajok betelepítése (C), lecsapolás (C).
Védettség: részleges.
Területleírás
A Biharugari-halastavakat az egykoriKis-Sárrét területén alakították ki. A területet szikes puszták,természetes mocsarak, telepített és őshonos erdők, halastavak ésszántók jellemzik. Tógazdasági haltenyésztés, nádgazdálkodás,szarvasmarha- és juh legeltetést, libatartást, szántóföldi gazdálkodás a legfontosabb emberi tevékenységek.
Madártani jelentőség
Elsősorban a halastavakon és atermészetes mocsarakban fészkelő és átvonuló vízimadarak számárajelentős. Télen nagy számban telel itt át a réti sas (Haliaetusalbicilla) is. A környező pusztákon pusztai madárfajok - köztük szalakóta (Coracius garrulus) és túzok (Otis tarda) is előfordul.
Természetvédelmi kijelölések
7 899 hektár a Körös-Maros NPrésze. Szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is.A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében a területen tilos a vízivad vadászat.
Természetvédelmi kérdések
A területen korábban az intenzívvízivad vadászat és a halgazdálkodás technológiája és atermészetvédelmi érdekek közötti ellentét jelentett problémát. Atermészeti értéke hosszú távú megőrzése érdekében vált az MME aBiharugrai- és Begécsi-halastavak résztulajdonosává. Az elmúlt éveksorán sikerült kialakítani a természetkímélő halgazdálkodási rendszert.Közben élőhely-rekonstrukciós munkák is történtek, amelyek acigányréce, illetve a küszvágó csér fészkelési lehetőségeit javították.A látogatási lehetőségek fejlesztése érdekében több torony és betekintőépült. A legelők esetében a legelő állatállomány csökkenése, és a gyepek feltörése jelent gondot.
Minősítő fajok:
kárókatona (Phalacrocorax carbo)
törpegém (Ixobrychus minutus)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
tőkés réce (Anas platyrhynchos)
cigányréce (Aythya nyroca)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
nagy goda (Limosa limosa)
fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)
A Biharugari-halastavakat az egykoriKis-Sárrét területén alakították ki. A területet szikes puszták,természetes mocsarak, telepített és őshonos erdők, halastavak ésszántók jellemzik. Tógazdasági haltenyésztés, nádgazdálkodás,szarvasmarha- és juh legeltetést, libatartást, szántóföldi gazdálkodás a legfontosabb emberi tevékenységek.
Madártani jelentőség
Elsősorban a halastavakon és atermészetes mocsarakban fészkelő és átvonuló vízimadarak számárajelentős. Télen nagy számban telel itt át a réti sas (Haliaetusalbicilla) is. A környező pusztákon pusztai madárfajok - köztük szalakóta (Coracius garrulus) és túzok (Otis tarda) is előfordul.
Természetvédelmi kijelölések
7 899 hektár a Körös-Maros NPrésze. Szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is.A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében a területen tilos a vízivad vadászat.
Természetvédelmi kérdések
A területen korábban az intenzívvízivad vadászat és a halgazdálkodás technológiája és atermészetvédelmi érdekek közötti ellentét jelentett problémát. Atermészeti értéke hosszú távú megőrzése érdekében vált az MME aBiharugrai- és Begécsi-halastavak résztulajdonosává. Az elmúlt éveksorán sikerült kialakítani a természetkímélő halgazdálkodási rendszert.Közben élőhely-rekonstrukciós munkák is történtek, amelyek acigányréce, illetve a küszvágó csér fészkelési lehetőségeit javították.A látogatási lehetőségek fejlesztése érdekében több torony és betekintőépült. A legelők esetében a legelő állatállomány csökkenése, és a gyepek feltörése jelent gondot.
Minősítő fajok:
kárókatona (Phalacrocorax carbo)
törpegém (Ixobrychus minutus)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
tőkés réce (Anas platyrhynchos)
cigányréce (Aythya nyroca)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
nagy goda (Limosa limosa)
fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)